Keresztes Imre főügyész az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta: a büntető törvénykönyv (Btk.) szerint nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége valósul meg, ha valaki másról nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz.
A rágalmazás bűncselekménye valótlan, illetve valós tények állításával is elkövethető – emelte ki, hozzátéve: így az a kijelentés, hogy valaki „korrupt”, illetve „korrupciós cselekményt követett el”, az állítás valóságtartalmától függetlenül is alkalmas lehet a becsület csorbítására.
A rágalmazás miatt indult eljárások későbbi szakaszában a Btk. bizonyos feltétek mellett lehetőséget biztosít a tényállítást megfogalmazó terheltnek a valóság bizonyítására. A valóság bizonyításának elrendelése esetén a bizonyítási teher megfordul, így a kifogásolt állítást megfogalmazónak kötelessége bizonyítani, hogy amit állított, az igaz.
A valóság bizonyítása akkor eredményes, ha az állított tény valósnak bizonyul. Ilyen esetben az állítás megfogalmazója nem tartozik büntetőjogi felelősséggel. A valóságbizonyítás sikertelensége esetén ugyanakkor a bűncselekmény attól függetlenül megállapítható, hogy az elkövető az állított tényt esetleg valónak tudta.
A főügyész kitért arra is, hogy ha a rágalmazást hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el, az ügyet nem úgynevezett magánvádas, hanem közvádas eljárás keretében kell vizsgálni.
Mivel az ügyben a feljelentő által kifogásolt kifejezés Vida Ildikót nem mint magánszemélyt, hanem mint a NAV elnökét érintette és a hivatali működésével összefüggő cselekményre utalt, annak vizsgálata közvádas eljárásra tartozik.
A főügyész felhívta a figyelmet arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a rágalmazás vétségének gyanúja ügyében rendelt el nyomozást, amely így nem meghatározott személy ellen folyik, ezért jelenleg minden olyan nyomozati cselekmény elvégezhető, amely közvetlenül nem érint mentelmi joggal rendelkező személyt.
A közlemény szerint ha az ügyben a beszerzett bizonyítékok alapján nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy vonatkozásában a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja merülne fel, azt kizárólag azt követően lehetne az érintettel közölni, miután az arra jogosult szerv – a diplomatát küldő állam a saját hazai joga szerinti eljárási rendben – a mentelmi jogát felfüggesztette. Annak indokoltsága esetén a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszter útján terjesztheti elő.
A vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány megtételével egyidejűleg fel kell függeszteni a nyomozást. Ha a diplomáciai mentességet élvező személy mentelmi jogát az arra jogosult felfüggeszti, a nyomozás az adott személy gyanúsítotti kihallgatásával folytatódhat, ellenkező esetben az eljárást meg kell szüntetni – olvasható az ügyészségi közleményben.
A budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője a Heti Válasz december 4-i számában megjelent interjújában arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak tudomása van a magyar adóhatóságon belüli csalásokról, és információi szerint ezekben az ügyekben nem indult nyomozás. André Goodfriend a lap kérdésére, hogy vannak-e bizonyítékaik, azt mondta: „azok a bizonyítékaink vannak, amelyeket megkapott a magyar kormány is”. Arra a kérdésre, hogy arra a két lapra gondol-e, amelyet átadtak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, azt válaszolta, hogy „nem, az a két papírlap nem bizonyíték”.
Az, hogy egyeseket nem engednek be az Egyesült Államokba, annyit jelent, „úgy hisszük, vannak olyan kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt” – mondta.
Az ügyvivő a kitiltási ügy konkrét érintettjeiről nem beszélt, de azt mondta: az az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapozták, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek a csalások ellen. Ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, az természetesen nem minősül korrupt cselekménynek – jegyezte meg.
Múlt hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben azt mondta: az amerikai ügyvivő azt állítja, a NAV elnöke személyesen követett el korrupciót. „Ezt az állítást a magyar jogrendszer tudja értelmezni, és ezért pert kell indítani. Ez az elvárásom a NAV elnökével szemben. Ha nem indít haladéktalanul pert az amerikai ügyvivővel szemben, le fogom váltani” – közölte Orbán Viktor.
Futó Barnabás, Vida Ildikó ügyvédje múlt csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a NAV elnöke feljelentetést és keresetet nyújtott be André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője ellen.
Futó Barnabás azt mondta: a Központi Nyomozó Főügyészségen nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt jelentették fel az amerikai ügyvivőt, mert hivatalos személyi minőségében sértette meg a NAV elnökét. A Fővárosi Törvényszéken pedig jó hírnév megsértése miatt nyújtottak be keresetet – tette hozzá.
A NAV elnökének ügyvédje közölte: konkrétan a Heti Válasznak adott interjúban tett sértő kijelentése miatt tettek feljelentést.
