Biciklivázra fektetve, kézzel húzott kordéra rakva vagy éppen talicskán szállítanak faágakat valakik – megszokott látvány telente a kistelepüléseken. Ez a famennyiség csupán egy kis rész; a kivágott és később gallyazott nagyobb tételek kisteherautón, kamionon vagy a Tiszán és a Dunán úsztatva távoznak mások erdeiből. A falopás késő ősztől fejlődik valódi iparággá. Ilyenkor a lámpaoszlopokat, önkormányzati hirdetési táblákat ellepik a megyei rendőrkapitányságok téli évszakra szóló bűnmegelőzési tanácsai.
„A téli időszak közeledtével megnő az illegális fakitermelés, illetve a falopások veszélye, ezért kérjük az erdőtulajdonosokat, hogy fordítsanak fokozott figyelmet erdőterületeik védelmére. Javasoljuk, hogy az erdőbirtokosok lépjenek kapcsolatba egymással, és működjenek együtt a szomszédos területek tulajdonosaival az erdőterületeik fokozottabb őrzésének érdekében. Azokon a településeken, ahol működik polgárőrség, mezőőri vagy tanyagondnoki szolgálat, vadásztársaság, úgy célszerű felvenni velük a kapcsolatot. Kérni kell támogatásukat abban, hogy tevékenységük során kísérjék figyelemmel az adott területet, illetve amennyiben gyanús mozgást tapasztalnak az erdőkben és az onnan bevezető utakon, jegyezzék fel a gépjárművek rendszámát, illetve a személyek leírását, és soron kívül jelezzék azt az illetékes rendőrkapitányságra. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a fa kivágása, gallyak gyűjtése csak a terület tulajdonosának engedélyével lehetséges, minden más esetben az ilyen cselekmény jogsértésnek – szabálysértésnek vagy bűncselekménynek – minősül, és büntetést von maga után!” Részlet az idevonatkozó törvényből: „Tilos az erdő látogatójának – a munkavégzésre jogosultakon kívül – motorfűrészt, 500 grammnál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 centiméternél nagyobb vágólaphosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdei utakon és az erdőben.”
Aki az erdőbe – látogatóként – fél kilogrammosnál nagyobb fejszét visz magával, az tízezer, aki motorfűrészt, húszezer forintos erdővédelmi bírságot fizethet!
Kétmillió hektár erdőterületünk van. Illegálisan évente 300 ezer köbméter fát termelnek ki belőlük. Erről a mennyiségről szemléletes példát mond Luzsi József, a Magán-erdőtulajdonosok és -gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke, erdész, erdőgazdálkodó: Budapesttől Szolnokig érne a roskadásig megpakolt kamionok sora.
Néhány évvel ezelőtt a múzeumok éjszakáján kérdőív kitöltésére kérték meg a városligeti Vajdahunyad várában található Magyar Mezőgazdasági Múzeum látogatóit. A MEGOSZ tíz kérdést tett fel az erdőgazdálkodás témakörében – adtak cserébe egy pohár sört a válaszadóknak. Az emberek kilencven százaléka azt írta, hogy folyamatosan csökken az erdőterületek nagysága. De ez tévedés! Trianon óta a tudatos telepítések következtében megduplázódott az erdőterületek nagysága, így a magyar erdésztársadalom egyenes derékkal állhat mindenki előtt – vélekedik a szakember. Erdő esetében a gazdálkodónak a kitermelés hozza, az ültetés pedig viszi a pénzt. Egyhektárnyi erdő 150-160 köbméter fát ad. Ha addig el nem lopják.
A privatizáció kapcsán a hazai erdők negyven százaléka került magánkézbe. A szakmai, jogi, gazdasági környezet kialakítását segítve jött létre a MEGOSZ. Ma már 450 ezer ember rendelkezik erdőtulajdonnal, akik kezelésre átadják a területüket az úgynevezett erdőgazdálkodóknak. Az erdők tulajdonosai évente hektáronként négy-öt ezer forintot fizetnek az erdőgazdálkodóknak (harmincezren vannak) a szakirányításért. Míg húsz évvel ezelőtt a magánerdők csupán húsz-harminc százalékán látszott a szakszerűség, ma már nyolcvanszázalékos ez az arány – tudom meg Luzsi Józseftől.
Az évente ellopott fa mennyiségét azért lehet viszonylag könnyen felbecsülni, mert az erdőgazdálkodóknak bejelentési kötelezettségük van. Ha nem vette észre a lopást, viszont az erdészeti hatóság szakszemélyzete felfedezi a hiányt, engedély nélküli fakitermelésért köbméterenként harmincezer forint erdészeti bírságot szab ki.
Ha a téli hónapokban egy faluban egy nap öt ember megy ki biciklivel fáért, az országosan naponta ötezer köbméter fát jelent. Egyenként nézve kis elkövetési értékről van szó, ezért nem csoda, hogy a rendőr elmegy mellettük a közúton – osztja meg tapasztalatait Luzsi József. Bonyolult az eljárási rend, a jegyzőkönyvezés, majd meghallgatások, kihallgatások sora, és a lefoglalt bűnjel elkülönített tárolása sem egyszerű. A rendőrségre, bíróságra járhat majd az erdész is; és az is előfordul, hogy a megbírságolt fatolvaj közmunkára visszatér az erdészhez dolgozni – ismerteti a bevett procedúrát a szakember. Az általa irányított Ártéri Erdőbirtokossági Társulat három megyében közel 1500 hektárra ügyel, Szolnoktól Kisköréig egybefüggő területen is gazdálkodnak.
– Néhány éve a területemen méteres átmérőjű, százéves tölgyfákat vágtak ki. Rádiótelefonokkal felszerelkezve éjszaka körbeállták az erdőt, kivágták a fákat, s csak egy hét múlva mentek érte. Ha a rendőr vagy az erdész elkapja őket, azt mondják: a földön fekvő fát nem ők vágták ki, hiszen nincs is náluk motoros fűrész. Egy helyszíneléskor pedig hallottuk, hogy valahol az erdő mélyén vágják a fát. Egy ideig üldöztük őket, csónakjaikkal a Tiszán menekültek
Az erdőtörvény szerint, ahol erdő volt, ott két éven belül sikeres erdőfelújítást kell végezni, azaz a telepített fa hetven-nyolcvan százalékának meg kell maradnia. Egy hektár erdő létrehozása ötszázezer–egymillió forintba kerül. Esetleges tettenéréskor a lopási értéket tűzifaárban állapítják meg, pedig itt, az irodában az asztal és a bútorok is fából vannak. És abból készül a bölcső és a koporsó is.
Elsősorban a gazdálkodó felelős a lopási kárért, így a felújítási kötelezettség is őt terheli, nem pedig a tulajdonost. Sokszor viszont a gazdálkodók csődöt jelentenek, ilyenkor a hatóságok előveszik a hatvan-hetven éves tulajdonosokat is. Olyanokat, akiknek a nyugdíj az egyetlen bevételük.
Az erdőművelők által „szakállas elnöknek” becézett Répászky Miklós vállalkozása, az MG Erdő Kft. az ország legnagyobb szakirányítói közé tartozik. 5300 hektáron végeznek ilyen tevékenységet. Az általuk kezelt erdők a teljes Jászságban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Monok térségében, Hevesben Recsk, Parád, Kisnána, Hort, Ecséd, Hatvan határában, Nógrád megyében Mátraszőlősön, Pásztón, Pest megyében Farmos község határában, Hajdú-Biharban Zsákán, a Dunántúlon a Bakonyban, Zalában Hahót, Söjtör térségében találhatóak. Répászky Miklósnak erdőmérnöke s három erdésztechnikus kollégája van, akik szüntelenül járják az országot. Ő maga Zalába havonta kétszer-háromszor jut el hét végén, mert az ottani tulajdonosok városokban laknak, s nekik az erdővel kapcsolatos kérdések megvitatására a szombat és a vasárnap az ideális idő. Én egy fegyverneki benzinkútnál találkoztam vele.
– Tiszabő környékén van most újratelepítési kötelezettségünk. Tavalyelőtt a háromhektáros területen fekvő tízéves nemes nyárast vágták ki a tolvajok, 6,6 millió forint a kárunk. Egy hektár tuskózása 110 ezer forintba kerül. Késélű fúróval nyolcvan centi mélyen a földben elszeletelik a gyökereket, majd tárcsázzák, mélyforgatják. Végül gödröt ásnak, s a 180-200 centiméteres csemetéket elültetik. A szállítás darabonként öt forintba, az ültetés 35 forintba kerül, és három évig kell a sorközt géppel, a sort pedig kézzel ápolni. Összességében 630 ezer forint az újraerdősítés költsége hektáronként, s míg erdő lesz, több millió forint ráfordítást igényel – mondja az erdész.
Hektáronként 833 fára van szükségük. Ma és holnap hozzák kamionokkal a szürke- és fehérnyár-csemetéket Ebesről, Tiszavasvári térségéből, a baranyai Borjádról pedig kőrist.
– Az ellopott fából mi minden készült volna?
– Ipari fa volt a 65-70 százaléka. A fűrészrönkből Szolnokon bútorlapot készítettek volna, vagy úgynevezett egyutas déligyümölcsládát narancs, banán szállítására. Olaszországban van egy program, mely szerint a fiatal házasok olcsón konyha- és szobabútort kapnak. Ezeknek az öt-hat év strapát kibíró bútoroknak nyárfából készül a vázuk, a mi erdeinkből kerül ki. Fa bútorvázat egyébként Németországba, Hollandiába is szállítunk, de a raklapot, a rakodáshoz szükséges krumplis- és almásládát is tőlünk szállították Észak-Afrikába, onnét pedig Dél-Amerikába. A nemes nyárt, tölgyet, bükköt, akácot jól el tudtuk adni, a fenyőt pedig rostfának, papírfának Szlovéniában és Ausztriában értékesítettük. Mint erdőgazdálkodó vállalkozás évente 12 ezer köbméter fát adunk el. Nincs probléma a tűzifa-értékesítéssel sem, ugyanis egyre több háztartás tér át a hagyományos fűtésre.
– A lopások ellen milyen megoldást lát?
– Nem látok. Egy falopás helyszínelésekor hallottuk, hogy valahol zúg a motorfűrész. Mire odaértek a rendőrök, hárman tolták kerékpáron a fát. „Magát jelentem fel, mert a gyerek belefagy a házba” – rivallt rá egyikük a rendőrre, aki felém fordult, s azt mondta: „Megígérte, hogy ennyi fát visz, többet nem fog idejönni.” Miután én mindennapos vendég vagyok a környéki rendőrőrsökön, tavaly a készenléti szolgálattól 12 rendőrt vezényeltek az erdeinkhez. Pár napig egyetlen lopás sem volt. Mi minden évben adnánk szabályosan fakitermelési lehetőséget a rászorulóknak, de nem december 10. és január 20. között, amikor nagyon hideg van, hanem márciustól augusztusig. Bár akad jelentkező, de nagyon kevesen dolgoznak két hetet egy pótkocsi fáért. Azt is hangoztatjuk, hogy ahol mi kitermeljük az erdőt, a hat-nyolc centi vastag ágfát a lakosság megkaphatja. Vannak, akik évtizedek óta vállalják ezt, de az ő arányuk is elenyésző. A nagy többség akkor, amikor hideg van, kivágja az első útjába eső fát.
Répászky Miklósék a kezelt erdeikben negyven hektáron erdősítenek, összesen 150 ezer csemetét ültettek el. Az erdész 1956 óta 3500 hektárt telepített.
Ma egy sík vidéki fánál húsz-negyven év, a lassan növőknél hatvan-nyolcvan év telik el a kitermelhetőségig. Ha addig a tolvajok ki nem vágják, el nem szállítják.
Hírek évről évre, hétről hétre. A szerencsi vasútállomásról a vágány mellett elhelyezett csaknem nyolcvan darab két és fél méter hosszú vasúti talpfát loptak el ismeretlenek. Erdőbénye külterületén pedig egy erdőből mintegy harminc köbméternyi gyertyánt és tölgyet vágott ki és vitt el egy ismeretlen.
Az erdészet feljelentése alapján indított nyomozást a Pápai Rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen, aki két rakat, összesen három köbméter, méterbe vágott, vastag akácfát tulajdonított el a Farkasgyepű külterületén lévő erdőből. A 24 éves Cs. Dánielt és két 23 éves társát, O. Richárdot, valamint Ny. Olivért előállították. Mindhárom férfi a gyanúsítotti kihallgatáskor beismerő vallomást tett, elmondták, hogy bérelt tehergépkocsival szállították el az erdőből a két rakat fát, amelyet aztán háromfelé osztottak, majd eltüzeltek.
Lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás egy 19 éves nemesszalóki fiatalember ellen is, aki a közeli erdőből tulajdonított el szintén három köbméter tűzifát. A fiatal férfi elszámoltatásakor elmondta, hogy a reggeli órákban gombát szedni ment az akácosba, ahol megpillantotta a rakatba szedett fákat. Hazatekert, majd élettársa autójával visszament az erdőbe, és a csomagtartóba pakolva – legalább 10-15 fordulóval – vitte haza a lopott tüzelőt.
