Köztudott, hogy Magyarországon az iskolarendszer kevéssé képes kompenzálni az otthonról hozott különbségeket, a Tárki azonban rámutatott, hogy a meglévő hátrányok még erősödnek is: a diákok között az iskolába lépéskor meglévő, átlagosan ötévnyi fejlődésbeli különbség a 10. évfolyamra a duplájára emelkedik hazánkban. Márpedig ha a kedvezőtlen családi hátterű gyerekeknek az oktatási rendszerből kilépve nincs a munkaerőpiacon hasznosítható tudásuk, akkor nem vagy csak kisebb részt képesek a közteherviselésből vállalni, miközben költséget jelentenek a társadalomnak, egyebek között a munkanélküli-, a szociális és az egészségügyi ellátás terén, de idesorolhatjuk a büntetés-végrehajtás költségeit is – jelentették ki.
A környező országok közül az iskolások tudását tekintve Magyarország Szerbiát, Romániát és Szlovákiát előzi meg, a lengyelek, csehek, osztrákok és horvátok viszont sokkal előrébb járnak nálunk. Az OECD becslése szerint ha Magyarország elérné a PISA-felmérésekben élen álló finnek jelenlegi teljesítményét, az a most született generáció élete során nagyjából akkora többletet eredményezne, mint az éves nemzeti jövedelmünk öt-hatszorosa.
A tanulmány rámutat: nem lehetetlen célkitűzés a Nyugat-Európához való felzárkózás, Németország és Lengyelország például néhány év alatt nagyon látványos javulást tudott elérni. A hátrányaink ledolgozásához elsősorban az kell, hogy csökkenjenek az iskolák közötti különbségek, ami úgy érhető el, ha az intézmények arányosan, jelentősebb szelekció nélkül befogadják a különböző hátterű tanulókat, és az egyenlő esélyek megteremtésére törekszenek.
A köznevelési államtitkár szerint ez az elmozdulás az állami felelősségvállalás kiterjesztésével már megtörtént. Czunyiné Bertalan Judit a tanulmányban hivatkozott lesújtó PISA-eredmények kapcsán nemrég azt mondta: a 2010-es kormányalakításkor már reagáltak a kedvezőtlen folyamatokra, de évek kellenek ahhoz, hogy a pozitív változások mérhetőkké váljanak. Elődje, Hoffmann Rózsa szerint a rossz eredmények éppen azt igazolják, hogy szükség volt a köznevelési rendszer alapos megreformálására, így az alaptanterv újraírására, az iskolák állami fenntartásba vételére vagy épp a tanfelügyelet bevezetésére.
