Kényszerből tanul a magyar gyerek

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A tizedik osztályra megduplázódik a diákok közötti fejlettségbeli különbség.

Csókás Adrienn
2014. 12. 22. 5:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Köztudott, hogy Magyarországon az iskolarendszer kevéssé képes kompenzálni az otthonról hozott különbségeket, a Tárki azonban rámutatott, hogy a meglévő hátrányok még erősödnek is: a diákok között az iskolába lépéskor meglévő, átlagosan ötévnyi fejlődésbeli különbség a 10. évfolyamra a duplájára emelkedik hazánkban. Márpedig ha a kedvezőtlen családi hátterű gyerekeknek az oktatási rendszerből kilépve nincs a munkaerőpiacon hasznosítható tudásuk, akkor nem vagy csak kisebb részt képesek a közteherviselésből vállalni, miközben költséget jelentenek a társadalomnak, egyebek között a munkanélküli-, a szociális és az egészségügyi ellátás terén, de idesorolhatjuk a büntetés-végrehajtás költségeit is – jelentették ki.

A környező országok közül az iskolások tudását tekintve Magyarország Szerbiát, Romániát és Szlovákiát előzi meg, a lengyelek, csehek, osztrákok és horvátok viszont sokkal előrébb járnak nálunk. Az OECD becslése szerint ha Magyarország elérné a PISA-felmérésekben élen álló finnek jelenlegi teljesítményét, az a most született generáció élete során nagyjából akkora többletet eredményezne, mint az éves nemzeti jövedelmünk öt-hatszorosa.

A tanulmány rámutat: nem lehetetlen célkitűzés a Nyugat-Európához való felzárkózás, Németország és Lengyelország például néhány év alatt nagyon látványos javulást tudott elérni. A hátrányaink ledolgozásához elsősorban az kell, hogy csökkenjenek az iskolák közötti különbségek, ami úgy érhető el, ha az intézmények arányosan, jelentősebb szelekció nélkül befogadják a különböző hátterű tanulókat, és az egyenlő esélyek megteremtésére törekszenek.

A köznevelési államtitkár szerint ez az elmozdulás az állami felelősségvállalás kiterjesztésével már megtörtént. Czunyiné Bertalan Judit a tanulmányban hivatkozott lesújtó PISA-eredmények kapcsán nemrég azt mondta: a 2010-es kormányalakításkor már reagáltak a kedvezőtlen folyamatokra, de évek kellenek ahhoz, hogy a pozitív változások mérhetőkké váljanak. Elődje, Hoffmann Rózsa szerint a rossz eredmények éppen azt igazolják, hogy szükség volt a köznevelési rendszer alapos megreformálására, így az alaptanterv újraírására, az iskolák állami fenntartásba vételére vagy épp a tanfelügyelet bevezetésére.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.