Megbukott neoliberális államfelfogás

Gulyás Gergely szerint állami hatáskörökre van szükség a piaci szabályozók hatékony működtetése érdekében.

Az erős miniszterelnöki hatalommal kapcsolatban az alkotmányjogász – aki az 1998–2002 közötti első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt – azt fejtegette: Magyarországon mindig is volt hagyománya, a gyors, cselekvőképes, hatékony, haladásra képes kormányzatnak, alkotmányos korlátokkal.

Az alkotmánybíró a fékek és ellensúlyok problémakörében arra hívta fel a figyelmet, hogy sokáig alapjogi fundamentalisták uralták Európát és elharapódzott a választott politikusok, a parlament hatásköreit veszélyeztető alkotmánybírósági aktivizmus. Ebből Stumpf István szerint \"vissza kéne venni\".

Az alkotmánybíró szerint a nagy gazdasági, társadalompolitikai átalakítások idején az Ab-nek szűkebb a mozgástere – már csak azért is, mert hiányzik a szakapparátusa az ilyen problémák gazdasági, társadalmi hátterének feltárásához –, ugyanakkor az alapjogi, egyéni szabadságjogokkal kapcsolatos kérdésekben bátrabban léphet.

Stumpf István a kétharmados parlamenti többség gyakorlatára utalva – arra, hogy a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntéseket rendre alkotmánymódosítással írja felül – elmondta: szeretné megóvni az országot és az alkotmányozó hatalmat attól, hogy a visszaélésszerű, úgynevezett felülalkotmányozás tankönyvi példájává váljon.

Kukorelli István alkotmányjogász, tanszékvezető egyetemi tanár, volt alkotmánybíró a 20. századi tapasztalatokra emlékeztetve figyelmeztetett az erős állam és a liberális állam veszélyeire is, és a „funkciójára szorított igazolható jogkörökkel” rendelkező, hatékony, közjót szolgáló állam felé való elmozdulást szorgalmazta.

Az idős szakember rámutatott: a magyar alaptörvény deklarálja a hatalommegosztást, ami fontos, ám ennek tényleges megvalósulása teszi csak alkotmányos renddé az államot. Ne legyen ellenőrizhetetlen hatalom az állami struktúrában – fogalmazott a volt alkotmánybíró.

Kukorelli István a felülalkotmányozás problémájáról szólva úgy fogalmazott: nemcsak hogy nem elegáns, de nem is jogállami, ha a alkotmánybírósági határozatokat felülírja a parlament. A jogászprofesszor az alkotmánybírósági döntések tiszteletére intett, majd hozzáfűzte: „fejlődőképes az ember”.

Stumpf István: Erős állam – alkotmányos korlátok című 250 oldalas kötete a szerző 2006 és 2013 között keletkezett tucatnyi tanulmányát tartalmazza, amelyek közül az elsők már a nagy gazdasági válság kitörése előtt az állami feladatok és hatáskörök újragondolását, egyes, a magánszférába kiszervezett állami funkciók visszavételét vetették fel, szemben a neoliberális, minimális állam koncepciójával. Amellett érvelt, hogy bizonyos területeken szükség van állami szabályozásra, beavatkozásra, a partikuláris érdekek hálójából kiszabaduló, a közjót szem előtt tartó határozott és színvonalas állami szerepvállalásra. A kötet záró tanulmányai az új alaptörvény kérdéseit vizsgálják.