Veszélyes játék a beosztottak esti hívogatása

Végső soron az alkalmazottak egészségét is veszélyeztetik a munkaidőn túli megkeresések.

A szakember azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a rugalmas munkaidő nem ördögtől való, okos, fegyelmezett és tudatos felhasználása mind a munkavállalónak, mint a munkáltatónak előnyös. A modern technika pozitív hatásai közül kiemelte, hogy az otthonról elérhető e-mail és céges telefon éppen a rugalmas munkaidőt segíti, ami pedig nagyon sok embernek vágya és segítség az életszervezésében.

A lapunk által megkérdezett pszichológus a jelenséget egyértelműen károsnak tartja. Takács Ildikó, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pszichológia és Ergonómia Tanszékének vezetője elmondta: a munkáltatótól kapott esti-éjszakai üzenetek azt eredményezik, hogy egyfajta függőség, kényszer uralkodik el a beosztottak többségén. Ezen esetekben – mint felmérésekre hivatkozva beszámolt róla – sokan az állásukat tartják a tétnek, amit nem mernek megkockáztatni, ezért inkább kijjebb tolják a saját családi pihenésüket, rekreációjukat, családdal töltött idejüket annak érdekében, hogy megfeleljenek az alkalmazóiknak. Ez azonban Takács Ildikó szerint súlyos következményekkel járhat, erős kifáradást eredményez, hiszen ha nincs idő kilépni a munka világából, akkor fokozódik a rajtunk lévő stressz, ami pedig számos különböző megbetegedéssel járhat, mint az infarktus, a magas vérnyomás, cukorbetegség, vagy akár a gyomorfekély.

Az alkalmazottak munkaidőn kívüli megkeresése azonban nem csak őket veszélyeztetheti. A pszichológus által hozott példa szerint ha délután négykor jön egy üzenet, mikor a munkavállaló például már gyermekével van a játszótéren, akkor az email elvonja a figyelmet a gyerekről, akivel ezalatt bármi történhet. Ezáltal a stressz hatása továbbgyűrűzik a családon belül is. Takács Ildikó ráadásul azt is kiemelte azt is, hogy egy üzenet megválaszolásához rá kell hangolódnunk a munkára, ehhez pedig adott esetben több kell öt percnél. A válasz után pedig a pihenésre kell rákapcsolódnunk, ami így együtt jóval több időt tesz ki egy átlagos email megírásánál. Ráadásul a vezető a nem azonnali választ akár visszautasításként is felfoghatja.

A pszichológus szerint ugyanakkor mindez nem feltétlenül szándékos a munkáltatók részéről. Mint mondta, sok esetben a saját munkamódszerét vetíti ki alkalmazottaira, hiszen az ő gondolatai adott esetben mindig a munka körül forognak. Takács Ildikó szerint ennek ellenére hazánkban is van olyan ajánlás, miszerint meg kell védeni munkatársainkat a hosszú távú sikereink érdekében azzal, hogy minél kevesebb ilyen kockázatnak tesszük ki őket.

Mint mondta, két lehetséges úton lehetne ezzel segíteni. – Bizonyos határok közt tiszteletben tarthatnánk a másik ember magánélethez való jogát, ehhez csak józan belátás kellene, és ennek a munkahelyek többségénél birtokában is vannak. A másik lehetőség bizonyos szabályozások, rendelkezések bevezetése lenne a munkavállalók védelmére – jelentette ki.

A rendelkezések keretében meg lehetne határozni, hogy mik azok a viselkedési normák, amik a számítógépes technikával összefüggésben lévő kommunikációra vonatkoznak, továbbá mi a kötelessége a munkatársaknak és a vezetőknek. Noha Takács Ildikó nem tartaná szerencsésnek a kérdés túlszabályozását sem, azt elmondta: minden vezetőnek mélyen el kell gondolkodnia, hogy mivel árt, és mivel használ beosztottai egészségének.

Sipos Sándor szerint végső soron a munkaidőn kívüli elérhetőség egy drága erőforrás, mert a munkavállalótól sokat kér – szabadidőt, plusz energiát, pihenéstől elvett időt, folyamatos készenlétet – és hosszú távon is komoly költségei vannak – például a munkavállaló bizalmának megingása, elzárkózása, kifáradása, kiégése – vagyis csak különleges helyzetben érdemes használni. – Olyan, mint a családi tartalék: csak ritkán nyúlunk hozzá, és utána sok idő kell, míg újra összegyűjtjük – tette hozzá.