Paczolay Péter egy kérdésre válaszolva azt mondta: nem gondolja, hogy le kellett volna mondania, bár tudja, hogy ezzel sokaknak örömöt szerzett volna. A római nagyköveti kinevezéséről szóló hírekkel kapcsolatban megjegyezte: aki elolvasta indoklásait, különvéleményeit, láthatja, hogy ez a kérdés nem befolyásolta bírói munkájában. Elnöki szerepfelfogásáról szólva kifejtette, hogy a jogállamiság alapvető eleme a jogbiztonság, amelynek az Ab-n is érvényesülnie kell, tehát a testület nem hozhat ellentmondó döntéseket, „mert azzal a jogállamiság sírját ássa”. Az Alkotmánybíróság legyen kiszámítható – hangsúlyozta egykori krédóját a távozó elnök, majd hozzátette: mire gyümölcseit meghozta volna ez a törekvése, „megváltozott az alaptörvény és minden”, megemlítette, hogy megváltozott a testület hatásköre, létszáma, a bíróválasztás módja.
Az elnök tovább bíráskodó kollégáinak címezve annyit mondott: „próbáljanak koherens ítélkezési gyakorlatot folytatni”. A Kúriához fűződő viszony, a bírói döntések alkotmánybírósági felülvizsgálata kapcsán azt emelte ki: a nemzetközi tapasztalatok szerint a két bírói fórum közti feszültség reális veszély. Van, ahol a bírák egyszerűen figyelmen kívül hagyják az Alkotmánybíróság véleményét, a konfliktusok azonban nem vezetnek semmire. Magyarországon példaszerű az együttműködés a két intézmény között, ebben jelentős szerepe van a vezetők személyének, a köztük lévő viszonynak. A Kúria elnöke olyan mechanizmusokat vezetett be az alkotmánybírósági döntések érvényesülése érdekében, amelyek nemzetközi szinten is figyelmet keltettek.
Egy kérdésre válaszolva Paczolay Péter elmondta: nem növeli az Alkotmánybíróság tekintélyét, ha a strasbourg-i jogvédelem szintje alá száll. Az elnök az Ab iránti közbizalom 2011-es nagy csökkenése kapcsán annyit mondott: a közvélemény-kutatási adatok sem akkor nem érdekelték, amikor a testület jól állt ezeken a listákon, sem később. Paczolay Péter – aki különböző funkciókban, kisebb megszakításokkal negyedszázada dolgozik az Ab-n – elmondta: a semmiből, minden előzmény nélkül jött létre az intézmény, amelynek indulásakor Halmai Gábor alkotmányjogásszal közösen lett Sólyom László, az első elnök tanácsadója.
A testület nyilvánossága és a beadványok szignálása kapcsán a távozó elnök elmondta: meglepő, hogy az első improvizációk évtizedekre meghatározták az intézmény belső életét, és sok közülük máig működik. Az Ab kezdeti időszakáról szólva hozzátette: akkor volt hit, meggyőződés, hogy egy visszavonhatatlan jogállam épül. ezt ma már van, aki kritikaként fogalmazza meg. Már majdnem az egykori alkotmánybírák a hibásak mindazokért a kudarcokért, amelyek később jöttek – fogalmazott.
