A napilap Sághi Attilával, a központ elnökével beszélgetett, akit az üresen álló, patinás épületek hasznosításáról és a várható beruházásokról kérdezett.
Ismert, minden 500 millió forintot meghaladó építési beruházásnál kötelező a terület előzetes régészeti feltárása, az ehhez szükséges szakvéleményt is a Forster Központtól kell beszerezni, ebben nem szokott fennakadás lenni a beruházókkal, erről is szólt az elnök. Ilyen volt idén a Liget Budapest program, a hajógyári-szigeti egykori római palota, az olimpiai sportközpontok, az M35-ös és az M44-es autópálya nyomvonalainak vizsgálata.
A központ nagyrészt EU-s pénzből megvalósuló projektekkel foglalkozik, de munkatársai dolgoznak a világörökségi területeken és a határon túl is állami forrásokból, például húsz kastély is a kezelésükben van. Ahogyan a műemlékvédelem, műtárgyfelügyelet, illetve a kiemelkedő értékű műtárgyak, könyvek felkutatása, megvásárlása állami pénzből.
A legnagyobb probléma egyébként, amellyel szembesülnek, az érdemi együtt gondolkodás hiánya – hiába az ország nagy műemlék vagyona, ha nem kezelik megfelelően – mondta Sághi. Az államnak nem feltétlenül kell tulajdonosnak lennie, magánbefektetőket is be kéne vonzani, hiszen az a jó, ha „igazi gazdája” van egy-egy épületnek. Ezt az egy-egy épületet komoly pénzekért helyreállító cégnek nyújtott adókedvezménnyel lehetne például elérni – a Miniszterelnökség konkrét javaslat előkészítését is megkezdte már.
A Forster Központ feladata egyébként a veszélyeztetett műemlék épületeknél közbelépni, felmérésekkel, az önkormányzatoknak, lakóközösségnek adott tanácsokkal. Ennek kapcsán Budapest huszonkét „szégyenfoltjáról” is beszélt – olyan, kihasználatlanul álló épületekről, amelyek állapota folyamatosan romlik. Például adott esetben a lakói bizalom is megrendült a beruházókban – itt a Kodály köröndi tűzvészt hozták fel, ahol a „lehetetlen befektetői magatartás” miatt még mindig nem lehet tudni, mikor költözhetnek vissza a lakók.
A nemzeti várprogramot illetően 28 kulturális örökségi fejlesztésre tettek javaslatot a következő 4 évben, 23 milliárd forintból, javarészt uniós pénzből.
A Forster Központ saját honlapja szerint „A magyar örökségvédelem egyes számú letéteményese, amely névadójához, a jogvégzettségű művészeti íróhoz, a Magyar Tudományos Akadémia és a főrendiház tagjához, báró Forster Gyulához (1846–1932) hűen szakmai irányítóként vesz részt örökségi értékeink védelmében, megőrzésében, helyreállításában, fenntartható fejlesztésében.”
Jó pár esetben kizárt, hogy a befektetés megtérüljön, de az uniós források segítenek, így csak a fenntartási költségeket kell kitermelni; ezek csökkentése és a bevétel növelése a kulcs – jegyezte meg Sághi. Példaként hozta Sümeget, ahol a várhoz „csomagban” szállás és gasztronómia is kapcsolódik, a turistákat megcélozandó – hasonlóval próbálkoznak a csákvári Esterházy-kastély egészségturizmusa vagy a füzérradványi Károlyi-kastély vadászturizmusa terén.
Emellett 14 ezer helyszínre kiterjedő, teljes átvilágítást is végez majd a Forster Központ. Idén adják át a Kamalduli remeteség megújult konventépületét – úttal, kávézóval, parkolóval – Majkon, Somogyváron az egykori bencés apátság romjai közelében a Szent László Nemzeti Emlékhely látogatóközpontját, a dégi Festetics-kastélyt, a dobai Erdődy-kastélyt; befejezik az Edelényi Kastélysziget újabb kiállítóterét és kávézóját is.
