A házelnök elmondta azt is, hogy nagyon régóta, de 1990 óta egészen biztosan nem voltak olyan jók a magyar–szerb kapcsolatok, mint most, és ebben „megalapozó” szerepe volt annak a megbékélési folyamatnak, amelyet Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb köztársasági elnök kezdett meg két évvel ezelőtt.
Hozzátette ugyanakkor, hogy nem lezárt folyamatról van szó, és ezért érdemes lenne egy olyan alapítványt létrehozni, amelynek az lenne a hivatása, hogy a közös történelem szempontjából jelentős embereket bemutassa.
Kövér László úgy fogalmazott, hogy „azon talán lassan túljutunk, hogy az egymásnak okozott súlyos sérelmeinket megpróbáljuk feldolgozni ( ), hogy bocsánatot kérjünk egymástól és erkölcsi elégtételt adjunk”. Hozzátette ugyanakkor, hogy hiba volna megragadni a két ország közös történelmének azon pontjain, amelyek tragikusak voltak. Szerinte az „ezeréves közös múltban” az együttműködés időszakai felülmúlták a problémás pillanatokat.
Az Országgyűlés elnöke kifejtette, hogy a politikusok és a történészek elvégezték a maguk munkáját – az év végéig a második világháborút és az azt követő időszak eseményeit vizsgáló akadémiai történész vegyes bizottság munkája is lezárul –, de még számos lépést meg kell tenni annak érdekében, hogy a közvélemény is magáévá tegye azt a gondolkodást, amelyet a politikusai már korábban kifejeztek.
„Akkor lesz igazán ez a bizalmi légkör tartós, ha ez a legegyszerűbb emberek számára is természetes lesz” – jelentette ki Kövér László.
A magyar nemzetpolitikai célokról szólva kiemelte, hogy az utóbbi négy év inkább a szimbolikus lépések és döntések időszaka volt. Ezek látványos sikereket, valamint „erkölcsi és lelki felszabadulást hoztak a magyar nemzet anyaországtól elszakított részeire” – magyarázta. A következő ciklusok sokkal nehezebbek lesznek – folytatta az Országgyűlés elnöke –, mert „a mindennapi munkában nagyobb erőfeszítésre leszünk rákényszerítve, ha meg akarjuk teremteni azokat az egzisztenciális feltételeket, amelyeknek az eredményeképpen a magyar emberek meg tudnak maradni magyarként a szülőföldjükön”.
A kivándorlás megállítására tett erőfeszítésekben a vajdasági magyar politikusoknak, a szerb koalíciós partnereiknek és a magyar kormánynak is részt kell vennie. A magyar kormány pedig arra is választ keres, hogy milyen módon, milyen eszközökkel tud a segítségére lenni a délvidékieknek, hogy azok ne csak lélekben tudjanak megmaradni magyarként a szülőföldjükön, hanem egzisztenciálisan is – hangsúlyozta Kövér László.
A házelnök háromnapos szerbiai látogatását pénteken további két bánsági település, Hertelendyfalva és Muzslya meglátogatásával zárja.
