Quaestor-ügy: május 6-ig felállnak az ügyintézési pontok

Mind a 23 megyei jogú város kormányablakaiban, Budapesten pedig a kerületi kijelölt kormányablakokban fogadják majd az ügyfeleket.

Harminc-ötven százalékos béremelést javasol a közigazgatásban dolgozóknak a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2016. július 1-jétől, erre vonatkozó javaslatát a jövő héten teszi meg a kormánynak. Kifejtette, hogy 27 ezer járási hivatali dolgozó van, aki nem vezető beosztású, s az államreform sikere, a bürokrácia leépítése az ő munkájukon is múlik. Mint mondta: nem minisztériumi főosztályvezetők, helyettes államtitkárok, államtitkárok bérének emeléséről van szó, hanem azon jelenleg 80-100 ezer forintot kereső dolgozókról, akik az ügyfelekkel tartják a kapcsolatot.

A sajtótájékoztatón téma volt az Első Nemzeti Közműszolgáltató is, Lázár János szavai szerint a kormány ebben látja a rezsicsökkentés garantálásának és folytatásának zálogát.

Arról is beszélt, hogy meg kell védeni a rezsicsökkentést az Európai Bizottság „támadásától”, a brüsszeli testület szerint ugyanis – mondta – ellentétes az uniós joggal, érdekekkel az eddigi 25-30 százalékos magyarországi rezsicsökkentés. A kormány a jövő héten első olvasatban tárgyalja a Brüsszelnek az ügyben adandó választ – közölte a miniszter.

Az új jobboldali médiabirodalom kialakulását firtató kérdésre pedig úgy reagált: nincs véleménye, ugyanakkor a tapolcai választási kampányban világossá vált, hogy „nagy szerelem és szép barátság van kibontakozóban Simicska Lajos és a Jobbik között”.

Az Európai Bizottság (EB) a gazdaságfejlesztési operatív program három programrészének 42 ezer projektjéből hatot kifogásolt, és három-négy olyan megjegyzést tett, ami a pályázatok elbírálására vonatkozik. A kormány megfontolja az EB javaslatait – mondta Lázár János.

Lázár János ugyanakkor kiemelte, hogy a felfüggesztett három programrész nettó értéke 150 milliárd forint, vagyis a 700 milliárd forintból ennyit függesztettek fel valójában, ennyinek a kifizetése még nem történt meg.

A miniszter elmondta: az EB három-négy olyan megjegyzést is tett, ami a pályázatok elbírálására vonatkozik, de az akkor használt módszert már 2014-ben megváltoztatták, mert a kormány is úgy vélte, hogy a korábbi pályázati elbírálási rend nem alkalmas arra, hogy objektív, az ország érdekét is szolgáló pályázati döntések szülessenek.

A kormány megfontolja a bizottsági véleményt és kész levonni a tanulságokat, ugyanakkor pénzügyi veszteség nem fenyeget, mert ha pénzügyi korrekcióra kerül is sor, akkor ez még az idén jóváírható és a tartaléklistásoknak kiosztható, vagy új pályázatot is le lehet bonyolítani.

Az Európai Bizottság segítségét kéri a kormány, hogy kiderüljön, valóban vizsgálódott-e az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF az M4-es autópálya ügyében – közölte Lázár János.

A politikus egy birtokukban lévő levélre hivatkozva azt mondta, hogy az OLAF vizsgálódhat vagy vizsgálódhatott az M4 ügyében, és a kilométerenkénti magas ár miatt kockázatot látott a beruházásnál. Ennek az esetleges OLAF-vizsgálatnak a sorsa azonban egyelőre tisztázatlan – tette hozzá.