Lázár János elmondta, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló, kedden elfogadott törvény értelmében az ügyfeleknek május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kártalanítást. Tehát legkésőbb ennek kezdő időpontjáig felállnak a kormányablakokban az ügyfélpontok.
Mind a 23 megyei jogú város kormányablakaiban, Budapesten pedig a kerületi kijelölt kormányablakokban fogadják majd az ügyfeleket – tette hozzá.
A kedden elfogadott törvénnyel kapcsolatban Lázár János elmondta: létrejön a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja, amely – a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt – 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Ezzel a korábbi 32 500 Quaestor-ügyfél 99,5 százalékát kártalanítják, és kevesebb mint 100 olyan ügyfél van, aki 30 millió forint feletti összegben fektetett be a Quaestorba.
Az önkormányzatokról Lázár János elmondta: a fedezet nélküli Quaestor-kötvényeket vásároló települési önkormányzatok megsértették az önkormányzati gazdálkodásról szóló szabályokat és kockáztatták a választópolgárok pénzét – a kormány ezzel a témával jövő heti ülésén foglalkozik majd. Lázár János szavai szerint három brókercégnél 22 önkormányzat több mint 10 milliárd forinttal „ragadt benn”.
A miniszter kitért arra is: meg kell vizsgálni, milyen brókercsoportokkal állt szerződéses viszonyban a kormányzat. „Érdekes példákat talál az ember” – fogalmazott, és példaként említette, hogy Medgyessy Péter idején a Földművelésügyi Minisztérium mintegy 6 milliárd forintot „kockáztatott brókercégeknél”, a Miniszterelnöki Hivatal pedig brókercégeknél Gyurcsány Ferenc idején mintegy 4 milliárd forintot kockáztatott, a Bajnai-kormány idején pedig 35 milliárd forintot tartott brókercégeknél.
Lázár János hozzátette: Gyurcsány Ferenc 2004-ben a Quaestor tulajdonában álló cégnek sportminiszterként 900 millió forint „baráti támogatást juttatott”.
Kitért arra is, hogy a győri ETO Park ügyében megszakította – nem pedig megszüntette – a vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), és az MFB-t arra kérték, hogy a szerződési feltételeket módosítsák, amit a bank meg is tett. Majd amikor az ETO Park már nem törlesztette a felvett hitelt, akkor újabb vizsgálatot rendeltek el; ez a 2008-as újabb hitelt tette vizsgálat tárgyává, és ott olyan kockázatokat talált – például nem volt fenntartható az üzleti terv –, amely miatt a Kehi elnöke idén tavasszal büntetőfeljelentést tett hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt.
Harminc-ötven százalékos béremelést javasol a közigazgatásban dolgozóknak a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2016. július 1-jétől, erre vonatkozó javaslatát a jövő héten teszi meg a kormánynak. Kifejtette, hogy 27 ezer járási hivatali dolgozó van, aki nem vezető beosztású, s az államreform sikere, a bürokrácia leépítése az ő munkájukon is múlik. Mint mondta: nem minisztériumi főosztályvezetők, helyettes államtitkárok, államtitkárok bérének emeléséről van szó, hanem azon jelenleg 80-100 ezer forintot kereső dolgozókról, akik az ügyfelekkel tartják a kapcsolatot.
A sajtótájékoztatón téma volt az Első Nemzeti Közműszolgáltató is, Lázár János szavai szerint a kormány ebben látja a rezsicsökkentés garantálásának és folytatásának zálogát.
Arról is beszélt, hogy meg kell védeni a rezsicsökkentést az Európai Bizottság „támadásától”, a brüsszeli testület szerint ugyanis – mondta – ellentétes az uniós joggal, érdekekkel az eddigi 25-30 százalékos magyarországi rezsicsökkentés. A kormány a jövő héten első olvasatban tárgyalja a Brüsszelnek az ügyben adandó választ – közölte a miniszter.
Az új jobboldali médiabirodalom kialakulását firtató kérdésre pedig úgy reagált: nincs véleménye, ugyanakkor a tapolcai választási kampányban világossá vált, hogy „nagy szerelem és szép barátság van kibontakozóban Simicska Lajos és a Jobbik között”.
Az Európai Bizottság (EB) a gazdaságfejlesztési operatív program három programrészének 42 ezer projektjéből hatot kifogásolt, és három-négy olyan megjegyzést tett, ami a pályázatok elbírálására vonatkozik. A kormány megfontolja az EB javaslatait – mondta Lázár János.
Lázár János ugyanakkor kiemelte, hogy a felfüggesztett három programrész nettó értéke 150 milliárd forint, vagyis a 700 milliárd forintból ennyit függesztettek fel valójában, ennyinek a kifizetése még nem történt meg.
A miniszter elmondta: az EB három-négy olyan megjegyzést is tett, ami a pályázatok elbírálására vonatkozik, de az akkor használt módszert már 2014-ben megváltoztatták, mert a kormány is úgy vélte, hogy a korábbi pályázati elbírálási rend nem alkalmas arra, hogy objektív, az ország érdekét is szolgáló pályázati döntések szülessenek.
A kormány megfontolja a bizottsági véleményt és kész levonni a tanulságokat, ugyanakkor pénzügyi veszteség nem fenyeget, mert ha pénzügyi korrekcióra kerül is sor, akkor ez még az idén jóváírható és a tartaléklistásoknak kiosztható, vagy új pályázatot is le lehet bonyolítani.
Az Európai Bizottság segítségét kéri a kormány, hogy kiderüljön, valóban vizsgálódott-e az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF az M4-es autópálya ügyében – közölte Lázár János.
A politikus egy birtokukban lévő levélre hivatkozva azt mondta, hogy az OLAF vizsgálódhat vagy vizsgálódhatott az M4 ügyében, és a kilométerenkénti magas ár miatt kockázatot látott a beruházásnál. Ennek az esetleges OLAF-vizsgálatnak a sorsa azonban egyelőre tisztázatlan – tette hozzá.
