Antall vallotta, Magyarország számára nincs harmadik út

Tölgyessy Péter szerint Antall József számára a legfontosabb az ország Nyugathoz való visszatérése volt.

Pokol Béla alkotmánybíró előadásában szólt arról, hogy az MDF-nek nem voltak társadalmi erőforrásai: a szellemi hatalmat, a médiát az SZDSZ, a gazdasági pozíciókat az MSZP birtokolta, így az MDF 1990-es választási győzelme után kettős hatalom alakult ki. Az előadó szerint Antall József emlékezetes kijelentése arról, hogy „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, elsősorban saját pártjának radikálisait figyelmeztette: lezajlott a jogállami átmenet és forradalmi megoldásokra már nincs lehetőség.

A társadalomtudós szerint talán eredményesebb lett volna, ha előbb a társadalmi pluralizmus alakul ki, és csak azután, annak talaján a többpártrendszer. Az alkotmánybíró szóvá tette azt is, hogy az Antall-kormány idején kialakult kettős hatalomhoz asszisztált a Sólyom László vezette első Alkotmánybíróság, amikor egyik 1990-es döntésében a hatalommegosztást a magyar közjogi rendszer alapelvévé tette, holott az akkor nem is szerepelt az alkotmányban.

Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere szerint akkor a külpolitika legfontosabb célja a nyugati rendszerhez való visszatérés, a szomszédos országokkal való jó viszony és a határon túli magyar kisebbségek védelme volt. A volt külügyminiszter szerint olykor hiányzott a belpolitikai konszenzus, ellenzéki támogatás az Antall-kormány külpolitikája mögül, pedig erre szüksége van a külpolitikának. A bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban pedig voltak hibák, egy túlzó, zöld megoldás kerekedett felül, amely nem engedett teret a józan kompromisszumnak, de Antall József emiatt nem akarta kockára tenni a kormány bukását – tette hozzá. Jeszenszky Géza leszögezte: Magyarország számára a nyugati orientációnak nincs alternatívája, nem lehet antidemokratikus, agresszív nagyhatalmak támogatásában bízni.

Bod Péter Ákos, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, volt jegybankelnök elmondta: a kormány célja a szociális piacgazdaság kialakítása volt, ami félsikernek tekinthető, de mint modell, ma is aktuális. Kell egy modell, melyet adaptál az ország. Ahogy a térségben a balti országok az északi modell felé haladnak, Lengyelország, Csehország a német berendezkedést követi, és Románia, Szerbia, Bulgária is megpróbálja a saját útját járni, úgy Magyarországnak is el kellene döntenie, melyik európai utat választja, „európait, mert mást nem választhat” – szögezte le Bod Péter Ákos.

Forrai István arról beszélt, hogy Antall József politikai gondolkodásának legfontosabb eleme a nemzeti függetlenség, az európaiság, az alapvető szabadságelvekhez és demokratikus jogállamhoz való ragaszkodás volt. Antall József politikai gondolkodásában a kereszténység nem elsősorban vallási, egyházi, hanem kulturális, erkölcsi alap volt, amely kiegyenlíti a szélsőségeket – mondta. „Európában az ateista is keresztény” – idézte Antall József szavait az előadó. Közölte: a volt kormányfő határozottan elutasította a korrupciót, halála után családja ugyanabba a társasházba költözött vissza, ahol miniszterelnöksége előtt évtizedekig laktak.