Akik megfogták a szegények kezét

Olyan hitközösségre van szükség, amely képes valós segítséget nyújtani a rászorulóknak.

Igencsak eltérő tapasztalatokkal érkeztek a hazai romaügyek igazi kétkezi munkásai egy belvárosi kávézóba, hogy a nyíregyházi telepi romaiskolával kapcsolatos Kúria-döntés után átrágják, mi a helyzet a romaintegráció frontján. Nem bánja meg, aki találkozik valódi szakemberek gyakorlati tudásával. Mi sem bántuk. Székely János, Kocsis Fülöp és Hofher József szópárbajába csöppentünk bele szerda este.

RÉSZLETEK

Az egyházmegye a Belügyminisztériummal kötött szerződés alapján tizenkét közfoglalkoztatottat is alkalmaz, akik a kertészetben és a plébánia fóliasátrában dolgoznak. Nem harminc napra, hanem egy évre kötik velük a kontraktust, így az emberek megtanulhatják a kevés, de biztos keresetet beosztani. Az alkalmazottak kétharmada roma, akik örülnek, hogy itt dolgozhatnak; ahogy az atya mondja, nagyon odateszik magukat. Megerősíti az elhangzottakat Szandi is, aki közmunkás, és épp most teker be a plébánia udvarára, délelőtt a krumpliföldön kapált.

A fóliasátorban paradicsom-, paprika-, bazsalikompalántákat nevelnek, amelyeket később kiültetnek a kiskertekbe, Nyáregyházán ugyanis sok idős ember bocsátja a plébánia rendelkezésére kertjét, mert már nem tudja gondozni. Így összességében másfél hektáron termelnek a közmunkások, valamint négy és fél hektár a tangazdaság. A munkásoknak Antal András „szolgálati kerékpárt” is biztosít, hogy a különböző helyszíneket könnyebben meg tudják közelíteni.

– A terményt később a Váci Egyházmegye vidékfejlesztési irodájának kirendeltsége értékesíti – tudjuk meg Lipót Zsolttól, a kirendeltség vezetőjétől. A templomkertben kecskét, mangalicát, juhot, tehenet, szamarat, pónit, egy másik udvarban szárnyasokat tartanak. Utóbbiakat Bodor András és Kovács Péter gondozza.
A közmunkásbérrel, az ingyenkonyhán kínált meleg étellel, az osztrák ruhaadományokkal, valamint a Magyar Élelmiszerbankkal kötött szerződés alapján kapott háztartási élelmiszerrel megtámogatott emberek örömmel jönnek dolgozni. Többen már terveznek is: magot, palántát visznek haza, otthon elromlott eszközeiket együtt javítják a plébánia udvarán.

Nem meglepő, ha Nyáregyházán már újabb terveken törik a fejüket, nyáron laskagombát akarnak termeszteni, az Újlengyelben nevelt nyulakhoz pedig faólakat állítanának össze. A tervek szerint öt anya és egy bak nyúl kerül majd óllal, táppal az egyházmegye legszegényebbjeihez, akiknek évente bizonyos számú jószágot kell leadniuk az egyháznak, a többit maguk fogyaszthatják el.

A Váci Egyházmegye más településein is igyekeznek fogni a cigányság kezét. Mátraverebélyen kiskert- és gyógynövénygyűjtő programot indítottak, amelyet egy helyi roma, az önkormányzati képviselő Csemer Csaba szervez, sorolja Beer Miklós püspök. Varsányban és Rimócon a kiskertprogramban a helyhatósággal karöltve adnak vetőmagot a rászorulóknak, hogy minél több embert foglalkoztathassanak. Több helyen mezőgazdasági tanfolyamot is indítanak, sokszor az egyházi iskolában.

A Nógrád megyei Kállóban családi napközit működtettek, amelyet egy cigány házaspár vezetett, s olyan jól, hogy mára az intézet tanodaként funkcionál, ahol szintén osztanak ingyenételt a helyi önkormányzattal együttműködve. Dejtáron, Vanyarcon és Bujákon családi napközi működik, míg Becskén most indul a napközi, Őrhalmon pedig szervezik a tanodát. – Dejtáron mérték a gyermekek teljesítményét, és a napközi beindulása óta egyértelműen nőtt a legkisebbek tanulmányi eredménye – tájékoztat Beer Miklós.

De mással is próbálkozik az egyházmegye: Őrbottyánban műszakihulladék-feldolgozót kívánnak nyitni, emellett pelletgyártást is elindítanának egy másik településen. Az egyházmegye vidékfejlesztési irodát tart fenn hat munkatárssal. – Ne „szórakoztató” legyen az egyház; bár fontosak a zarándoklatok, ünnepek. Ám ha minden templomba járó ember azt tenné, amit egy hívőnek kellene, elégedettebbek lehetnék mindannyian – összegez a Váci Egyházmegye püspöke.