A „Mancika, üljön a taxiba”, a „Szerelmes lettem magába” mind olyan slágerek, amelyek azonnal visszarepítik a közönséget a századelő időszakába. Tanácsokat adnak szerelmi ügyekben és mulatságosan mutatják be, hogyan lehet hatásosan „irányítani” a férfiakat. A darab címe, a zsákbamacska a vásárokban kapható apró, meglepetést, titkot rejtő csomagra utal, ilyen titok a darabban a nő, aki vagy egyáltalán nem, vagy nagyon is férjhez akar menni. Az utóbbihoz kapunk sikerhez juttató tanácsot Bátyai Éva emlékezetes játéka révén.
A Zsákbamacska háttere
A színészek remekül alakítják az operett klasszikus szereplőit: a bonvivánt, a primadonnát, a szubrettet és a táncoskomikust. Éry-Kovács András rendező szerint egyszerre két táncoskomikusra hajló szerep is van, az egyik egy kicsit bohókás, a másik egy kicsit démonibb megjelenésű.
Ez egy klasszikus értelemben vett zenés komédia, tehát rengeteget lehet mulatni is, de a mélyén nagyon komoly érzelmi tartalmak vannak
– fogalmazott a rendező. Mint mondta, a megközelítése eltér a zenés játékoktól, ahol nemcsak az érzelmekről és vidámságról van szó, hanem emberi sorsokról is. A történet és a játék stílusa segíti a darabbéli szereplő sorsát. Arra is törekedett, hogy a darab izgalmas, érdekes, modern legyen, és a fiatal korosztálynak is tökéletes szórakozást nyújtson. –
Ha zenés darabot rendez az ember, akkor alapvetően mindig a zenéből kell kiindulni, még akkor is, ha ez nem egy klasszikus nagyoperett, hanem egy zenés játékhoz közelítő kisoperett. Nagyon szeretem, hogy a zene mindig pont úgy és akkor szólal meg, amikor a legfontosabb, amikor már tényleg nem lehet prózában kifejezni amit akarunk és nagyszerű slágerszerű zenék közvetítik a mondanivalót
– emelte ki. Éry-Kovács András maga tervezte a konstruktivista díszletet. A forgószínpadra kitalált egy épületegyüttest, ami funkcionálisan létezik és a játékot segíti.
