„Nem lesz akadálya annak, hogy a legsúlyosabb minősítés szerinti, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésen belül akár a nyolc évet megközelítő büntetést kapjanak” – mondta a professzor.
Tóth Mihály kitért arra, hogy amíg az embercsempészés igen, a tiltott határátlépés nem bűncselekmény, hanem elzárással sújtható szabálysértés. „Ilyen létszámú migráció mellett ez azonban szabálysértési szempontból is kezelhetetlen, szóba sem jön, hogy eljárást indítsanak az elkövetők ellen” – hangsúlyozta.
Bárándy Gergely jogász, szocialista országgyűlési képviselő, aki kutatói minőségében vett részt a sajtótájékoztatón, annak a véleményének adott hangot, hogy bár nem érdemes a büntetőjog mindenhatóságában gondolkodni, azért egyfajta megoldás lehet a bírói gyakorlat szigorítása, és a jogalkotó is megfontolhatja a büntetési tételek emelését, hátha van valamilyen hatékonysága.
Az Országgyűlés előtt ma van olyan ellenzéki indítvány, amely erre tesz javaslatot – fűzte hozzá.
Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke azt emelte ki, hogy az elmúlt években a bírói gyakorlat egyébként is szigorodott. Erre példaként az életfogytiglani büntetések magas számát hozta fel. Megjegyezte, hogy az ítélőtábla az elmúlt tíz évben nem járt el embercsempészeti ügyben.
A sajtótájékoztatón szóba került a terrorizmus kérdése, amellyel kapcsolatban a jogászok azt a kérdést tették fel, mikor jön el az a pont, amikor már fel lehet lépni a büntetőjog eszközeivel azok ellen, akik terrorszervezetek támogatására vagy az azokhoz való csatlakozásra készülnek.
Ulrich Sieber elmondta: Németországban már az is büntetésre számíthat, aki azért gyűjt pénzt, hogy azzal később terroristákat támogasson.
