Gyurcsány mint „technoburzsoá”

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Szalai Erzsébet szerint a középosztály kettészakításával a politikai hatalom biztosítja pozícióját.

Buzna Viktor
2015. 06. 27. 9:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A javak elosztása így kiszámíthatatlanná válik, ami politikai, társadalmi válságokat eredményez – mondta a közgazdász. S bár a kapitalista rendszerben az elmaradt országok rövid távon gyors fejlődést produkálnak, ez valójában szintén a centrumországok tőkefelhalmozását segíti – a periféria társadalmai olcsó munkaerőt és piacot termelnek, kiszolgáltatottságuk miatt ugyanakkor sosem kerülhetnek a tőkés államok soraiba.

– Nem véletlen, hogy az olyan fogalmak, mint a burzsoázia vagy munkásság, még a szakirodalomban is tabunak számítanak – ezt már Szalai Erzsébet szociológus, elitkutató mondta. A kutató szerint ugyanis ezek a társadalmi osztályok a mai napig léteznek, s bár hallani a politikai és gazdasági hatalom konfliktusairól is, a két közösség sok tekintetben átfedi egymást.

Szalai szerint a Kádár-rendszer pártállamában a hetvenes évektől kialakult egy technokrata érdekközösség, s a rendszerváltás után ők kerültek pozícióba. – Egészen 2000-ig a kádári technokrácia rendje uralkodik, ennek az osztálynak a sikeres és nyugati segítséggel történt tőkefelhalmozása révén új magyar burzsoáziaként jelenik meg – mondta a szociológus, aki szerint az így kialakult „technoburzsoázia” képviselője többek között Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon vagy Bokros Lajos lett. Aztán, 2010-től a Fidesz kísérletet tesz a burzsoázia feletti ellenőrzés megszerzésére, ennek következtében totális támadás indul – folytatta Szalai. Az elitkutató szerint azonban nem igaz, hogy a Fidesz versenyeztette volna a burzsoáziát, ezzel szemben létrehozta saját nemzeti burzsoáziáját. Szalai úgy látja, a Fidesz kreálta új rendszerben az egyenlőtlenség további növekedése várható, ami klasszikus hatalmi politika. – A jelenlegi magyar oktatási és egészségügyi rendszerrel ugyanis nem lehet humán tőkét újratermelni, ami a középosztályt sújtja majd. Ez a rászorultsági elv: elmélyíti az egyenlőtlenségeket, és a középosztály kettészakításával a politikai hatalom biztosítja pozícióját – tette hozzá a szociológus.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.