Schmuck Erzsébet az LMP álláspontját ismertetve kifejtette, nem támogatják a tervezetet, mert a kiszámíthatóságot az növelné, ha nem kellene később „lépten-nyomon” módosítani a költségvetést, számos tényező bizonytalan, nem tudni például, hogy alakul a forint árfolyama.
Az LMP szerint a vagyoni, jövedelmi és társadalmi különbségek csökkentése a legfontosabb, amit a párt a progresszív, nulla, 12 és 24 százalékos jövedelemadó-kulccsal kívánna elérni. Schmuck Erzsébet kifejtette: 630 milliárd forinttal lehetne csökkenteni a kiadásokat, egyebek mellett a paksi beruházás és az Eximbank feltőkésítésének visszafogásával és a stadionok, autópályák döntő többsége építésének leállításával.
Banai Péter Benő az ellenzéki érvekre reagálva elmondta: az állami vagyon hasznosításánál az első szempont a közérdek, gyengítené az állam pozícióját, ha részletesen beárazná az értékesítésre vagy hasznosításra jelölt tételeket. A zárszámadás mindezeket az adatokat tartalmazni fogja – tette hozzá. Kiemelte, hogy a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék megalapozottnak tartotta a javaslatot, a piaci elemzői konszenzus is elfogadta a hiánypálya és az adósságpálya megalapozottságát.
Az Eximbank bővülése közelíti azt a szintet, amit számos országban már elért az exportot segítő állami intézmény, a bank tőkeemelése nem önmagáért van, hanem a növekedést, a foglalkoztatást segíti – fejtette ki. Elmondta azt is, hogy azért számol a kormány növekvő szja-bevétellel, mert a gazdaság bővül, így várhatóan több adót fizetnek be a költségvetésbe annak ellenére, hogy csökken az adókulcs. Az államtitkár ismertette: az egészségügyben, oktatásban, szociális területen nem volt forráskivonás az utóbbi években, valamint a közszférában dolgozók bruttó bére a válság idején nem csökkent.
