Mit hozhat a déli nyitás?

A magyar exportból alig 2,3 százalékkal részesül Afrika és Latin-Amerika.

Magyarország külkereskedelme jelenleg nagyon erősen az Európai Unióhoz kötődik, a kivitel 80 százalékban a tagállamokba irányul. A maradék egyötöd részből Latin-Amerika, illetve Afrika alig veszi ki a részét, az elmúlt évek folyamatos emelkedése után is mindössze az export 2,3 százalékát adják, összehasonlításul ugyanez a szám Hollandiában öt, Franciaországban kilenc százalék. Pedig a két térségben vannak világviszonylatban is a legdinamikusabban fejlődő gazdaságok, Afrikában például az elmúlt tizenöt évben mindig öt százalék fölötti volt a GDP növekedése. A kormány által a keleti nyitás mintájára meghirdetett déli nyitás stratégiája ezt a fejlődést szeretné a maga javára fordítani, kérdés azonban, hogy Magyarországnak milyen reális esélyei vannak céljai elérésében?

Szijjártó Péter reményei szerint kiválóak, ugyanis ezúttal Magyarország még időben csatlakozott a globális versenyhez. A témában rendezett tegnapi konferencián a külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, hogy az egész világ, az EU országai, Kína, az Egyesült Államok és Oroszország, illetve az Arab-öböl országai is igyekeznek szorosabbra fűzni kapcsolataikat Afrikával és Latin-Amerikával. A külügyi tárca vezetője úgy vélte, hogy a gazdasági kapcsolatok fellendítéséhez nélkülözhetetlen a személyes jelenlét, ezért a következő másfél évben nagykövetséget nyitunk Kolumbiában és Peruban, illetve Afrikában Angolában, Etiópiában és Ghánában, továbbá 57-ről 68-ra növeljük a tiszteletbeli konzulok számát a régióban. Szijjártó Péter szerint ezeknek a költségei ugyan tízmilliós nagyságrendűek, ám rövid időn belül megtérülnek, és példaként Chilét említette, ahol a nagykövetség megnyitása óta több mint 60 százalékkal növekedett az exportunk.

Magyarországnak valóban van keresnivalója ezekben a régiókban, hiszen hiába van nyersanyaguk, ha hiányt szenvednek a szaktudásból – vélekedett lapunknak Biedermann Zsuzsanna, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének kutatója. Mint mondta, Afrika számos része például már nem olyan elmaradott, ahogyan azt talán az emberek képzelik, s van pénz és fogadókészség a külföldi vállalatok fogadására. Többek között a mezőgazdaságban, az oktatásban, az elektronikában és a gyógyszeriparban is rendkívüli kiaknázható lehetőségek rejlenek – vélekedett a kutató, példaként említve két magyar cég együttműködését, akik Nigéria legnagyobb olajcége készleteinek ellenőrzését végzik.

Biedermann Zsuzsanna szerint a magyar vállalatok számára a helyismeret és a tapasztalat hiánya jelentheti a legnagyobb problémát, azonban ezek megoldásában nagy segítségükre lehetnek az újonnan nyitott nagykövetségek és kereskedőházak. A kutató tapasztalatai szerint Afrikában a gyarmati múltból származó kapcsolatok persze előnyt jelentenek, de többek között Kína, az Egyesült Államok és Oroszország is megjelent már a térségben. Hozzátette, ha a kontinensnek sikerül megoldania a biztonsági kihívásokat, és fejlesztenie infrastruktúráját – Ghánában például az utak alig 13 százaléka burkolt –, akkor az újabb lendületet adhat a fejlődésnek.

Nem jósolt nagy jövőt ugyanakkor a déli nyitásnak Pandur József. A külügyi szakértő lapunknak azt mondta, a most meghirdetett stratégiának még kevésbé van realitása, mint a korábbi keleti nyitásnak. Dél-Amerika egyszerűen földrajzilag túl messze van, ami pedig Afrikát illeti, ott még mindig nem megfelelő a politikai helyzet, és nem új árukra, hanem befektetésekre van szükség – vélekedett. Az egykori diplomata megerősítette, hogy a magyar vállalatokból hiányzik a helyismeret és a tapasztalat, azonban úgy látta, hogy ezen nem a méregdrága kereskedőházak nyitásával lehet segíteni, hanem állami támogatással.

Példaként említette a környező államokat, Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot, amelyek szintén nyitottak Ázsia felé, azonban hangzatos kommunikáció helyett konkrét pénzügyi segítséget nyújtottak, így jelentős eredményeket tudtak felmutatni, és nem csak néhány tízezer naposcsibe eritreai exportját. Pandur József emlékeztetett, hogy nincs új a nap alatt, és Magyarország már korábban is próbálta bővíteni ezekbe az irányokba piacát.