Biedermann Zsuzsanna szerint a magyar vállalatok számára a helyismeret és a tapasztalat hiánya jelentheti a legnagyobb problémát, azonban ezek megoldásában nagy segítségükre lehetnek az újonnan nyitott nagykövetségek és kereskedőházak. A kutató tapasztalatai szerint Afrikában a gyarmati múltból származó kapcsolatok persze előnyt jelentenek, de többek között Kína, az Egyesült Államok és Oroszország is megjelent már a térségben. Hozzátette, ha a kontinensnek sikerül megoldania a biztonsági kihívásokat, és fejlesztenie infrastruktúráját – Ghánában például az utak alig 13 százaléka burkolt –, akkor az újabb lendületet adhat a fejlődésnek.
Nem jósolt nagy jövőt ugyanakkor a déli nyitásnak Pandur József. A külügyi szakértő lapunknak azt mondta, a most meghirdetett stratégiának még kevésbé van realitása, mint a korábbi keleti nyitásnak. Dél-Amerika egyszerűen földrajzilag túl messze van, ami pedig Afrikát illeti, ott még mindig nem megfelelő a politikai helyzet, és nem új árukra, hanem befektetésekre van szükség – vélekedett. Az egykori diplomata megerősítette, hogy a magyar vállalatokból hiányzik a helyismeret és a tapasztalat, azonban úgy látta, hogy ezen nem a méregdrága kereskedőházak nyitásával lehet segíteni, hanem állami támogatással.
Példaként említette a környező államokat, Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot, amelyek szintén nyitottak Ázsia felé, azonban hangzatos kommunikáció helyett konkrét pénzügyi segítséget nyújtottak, így jelentős eredményeket tudtak felmutatni, és nem csak néhány tízezer naposcsibe eritreai exportját. Pandur József emlékeztetett, hogy nincs új a nap alatt, és Magyarország már korábban is próbálta bővíteni ezekbe az irányokba piacát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!