Egyértelmű információink vannak arra, hogy mely magyarországi gazdasági csoportok teszik a kormány által okozott gazdasági sérelmeiket uniós kötelezettségszegési eljárások tárgyává – jelentette ki. A Magyarországgal szembeni gazdasági jellegű kötelezettségszegési eljárásokban megdöbbentő lobbizás zajlik a magyar törvényhozással szemben enyhébb adótörvényekért, előnyösebb gazdasági szabályokért – mondta.
Szólt arról is, komoly lehetőséget jelent, hogy a brüsszeli állandó magyar képviselet és a hírszerzés egy szervezeti egységben, a Miniszterelnökségnél van, mert a hírszerzés segítségével az ország jobban fogja tudni érvényesíteni érdekeit a brüsszeli döntéshozatalban.
A miniszter Molnár Zsoltnak (MSZP), a bizottság elnökének a kérdésére válaszolva azt mondta: Brüsszel és Magyarország vitái átstrukturálódnak. A jövőben jóval erősebbek lesznek a gazdasági típusú viták – a versenyjogi, a tiltott állami támogatással kapcsolatos viták, a diszkriminációmentesség kérdése –, mint a szabadságjogi és demokráciaviták, mert azokat már megvívtuk. Most pénzről, gazdasági érdekről lesz szó, és nem szabad alábecsülni azokat az erőket, amelyek Magyarországon veszítenek és Brüsszelbe mennek – fogalmazott.
A miniszter Szél Bernadett (LMP) kérdésére válaszolva a gázkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatban kifejtette: az MVM minden jogszabályt, tulajdonosi döntést betartott, amikor szerződött a MET-tel. Felhívta a figyelmet arra, 2012 előtt kötött szerződéseknél nem lehet számon kérni azt, hogy a tulajdonosi szerkezet átvilágítása nélkül kötöttek szerződést. A miniszter azt mondta, nem lát nemzetbiztonsági kockázatot abban, hogy az állam – üzletpolitikai döntésének megfelelően – egy magáncéggel kötött szerződést.
