A múlt hetet Székelyföldön töltöttem, és számoltam vele, hogy újra megkóstolhatom ezt a finomságot, de a fehér kalapú gombák még nem bújtak elő. A Szilágyságban már teremnek, itt viszont a zordabb időjárás miatt a természet is le van maradva, minden pár hetes csúszással történik. Így van ez a politikában is – amit Bukarestben elkezdenek, az jókora késéssel és az eredeti célokat tekintve sokszor alaposan kiforgatva érkezik meg erre a tájra.
Ezeken a hasábokon többször is szót ejtettünk már a romániai korrupcióellenes küzdelemről: a köztisztviselők ügyeit vizsgáló DNA, vagyis az Országos Korrupcióellenes Ügynökség 2014-ben több mint ezer vádlottat juttatott bíróság elé, és az idei év első három hónapjában már ezerötszáz iratcsomót állítottak össze. A román hírtelevíziók naponta számolnak be bilincsbe vert politikusokról – ez a műsor átvette a szappanoperák helyét, az emberek bugyuta latin-amerikai történetek helyett esti beszélgetőműsorokat néznek, ahol olyan zaftos részleteket tudhatnak meg, hogy a volt pénzügyminiszter például aranyrudakba és méregdrága festményekbe fektette a csúszópénzt, és amikor elkezdték ellene a vizsgálatot, az értéktárgyakat befalaztatta. Vagy értesülhetnek a kormányfő ügyeiről, ugyanis először fordult elő Romániában, hogy bűnvádi eljárás indul hivatalban lévő miniszterelnök ellen: Victor Pontát tizenhétrendbeli okirat-hamisítással, adócsalásban való bűnrészességgel és pénzmosással gyanúsítják.
A DNA ügyészei szerint Ponta a felsorolt bűncselekményeket 2007-ben és 2008-ban, tehát még kormányzati szerepvállalása előtt követte el, amikor ügyvédként dolgozott egy üzletembernek, aki később szociáldemokrata szenátor lett. Dan Sova és ügyvédje közel tizenhatmillió eurós kárt okozott egy állami tulajdonban lévő energetikai létesítménynek, miközben Victor Ponta érdemi tevékenység nélkül 75 ezer eurónyi honoráriumot és sikerdíjat kapott. A nyomozó hatóság háromrendbeli érdekellentéttel is gyanúsítja Pontát, mivel egykori üzletfelét előbb parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszternek, később nagyberuházásokért felelős tárca nélküli miniszternek, tavaly tavasszal pedig a közlekedési tárca vezetőjének nevezte ki.
A miniszterelnököt – és barátját, Dan Sovát is – megvédte a parlament: a politikustársak gyorsított eljárásban úgy szavaztak, hogy nem függesztik fel a szociáldemokrata politikusok mentelmi jogát, így nem kell a törvény előtt felelniük tetteikért. Ennek ellenére Klaus Johannis elnök azonnali lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, és az eljárás a román legfelsőbb bíróság elnökét is felháborította.
Livia Stanciu úgy fogalmazott: „Úgy tűnik, a törvény nem mindenkire vonatkozik egyformán.” Tiltakozását fejezte ki az Amerikai Egyesült Államok, valamint a német, a holland és a brit nagykövetség is. Miközben Bukarestben a nagy halak némelyike megússza a felelősségre vonást, a Székelyföldön immár a második magyar polgármester lesz áldozata a korrupcióellenes harcnak úgy, hogy ügyükben nincsenek komoly vádak.
A múlt héten Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere mondott le önként, mert szerdán vádat emelt ellene a DNA. A legkomolyabb pontja a gyanúsításnak a következő: a polgármester hiányos dokumentáció alapján hagyott jóvá egy építési engedélyt a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által használt ingatlan korszerűsítéséhez és felújításához. A DNA szerint az egyetemmel jó viszonyt ápoló Ráduly 2014 szeptemberében engedélyt bocsátott ki az épület rendezésére és a környékén elvégzendő munkálatokra (parkolók és sétányok kialakítására), noha a benyújtott dokumentáció nem tett eleget a törvény előírásainak. Szó sincs csúszópénzről, sok ezer eurónyi lopásról – egy magyar egyetem engedélyt kapott, hogy saját pénzéből parkolót és sétányt építsen a saját területén.
Egy másik vád még megdöbbentőbb: Ráduly áron alul vásárolt meg egy ingatlant a polgármesteri hivatal számára – magyarán olcsón gyarapította a közvagyont. A DNA szerint a polgármester meggyőzött egy értékbecslőt, hogy nem létező rongálódásokra hivatkozva becsülje kisebb értékűre az ingatlant. Csíkszereda város alpolgármestere ellen is eljárás indult: a vád szerint ő hivatali autóval ment rokonlátogatásra az országon belül. Azt gondolom, ezzel az indokkal Európa keleti felén a teljes politikai elitet le lehetne csukatni.
Hasonlóan komoly vádak alapján van házi őrizetben Gyergyószentmiklós polgármestere is. Mezei Jánost hivatali visszaélés, zsarolás és sikkasztásra való felbujtás miatt vegzálják – utóbbi kettőt azzal követte el, hogy elkérette a titkárnőjével egy önkormányzati ülés jegyzőkönyvét akkor, amikor őt már felfüggesztették a hivatalából. Annak az ülésnek a jegyzőkönyvét, amelyen róla volt szó.
Erősen megfontolandó, hogyan vélekednek más erdélyi magyar politikusok és közéleti személyiségek ezekről az ügyekről. Kolozsvár alpolgármestere, Horváth Anna legutóbb egy fórumon arról beszélt: a korrupcióellenes harc ezen formája megbénítja az önkormányzatok munkáját, mert a közhivatalnokoknak többféleképpen értelmezhető törvények alapján kell végezniük a munkájukat, ezért soha nem lehetnek biztosak abban, hogy törvényesen járnak el. A kincses városban dolgozó politikus korábban úgy gondolta: amennyiben nem használja személyes haszonszerzésre a tisztségét, nem érheti baj, ez a meggyőződése azonban szertefoszlott az utóbbi ügyekkel.
Barabási-Albert László világhírű hálózatkutató nemrég a közösségi médiában arról írt, hogy két nappal a lemondása előtt meglátogatta Csíkszereda polgármesterét. „Meg vagyok győződve arról, hogy legrosszabb esetben egy nagy apparátus működésében természetesen megjelenő tévedésekről van szó. A vádak, még ha igazak is, szó szerint nevetségesek – valódi korrupcióról szó sincs egyikben sem. [ ] A két tehetséges vezető sorsán túl íme, mi ijeszt meg leginkább: én mindig is azt tanítom a diákjaimnak, hogy ha nem hibáznak, és ha nem vállalják fel néha a kudarcot, akkor nem kockáztattak eleget. Kockázat nélkül nincs esély komoly előrelépésre sem. Ha rács mögé teszünk minden vezetőt, akinek az apparátusában hiba történt, ki lesz az az épeszű tehetség, aki vezető pozíciót vállal? Vagyis miről szól a csíkszeredai vezetés ügye – valóban a korrupció elleni harcról, vagy pedig a kisebbségi vezetők megfenyítéséről, az elit igába hajtásáról?”
Nagyon úgy tűnik, hogy Bukarestben kompenzálni kell a sok korrupt román vezető perbe fogását, ezért a magyarok között is mindenáron találni kellett néhány esetet.
