Megérkezett a Molhoz a zágrábi kormány javaslata a horvátországi INA olajvállalat részvényesi szerződésének módosításáról – értesült lapunk iparági forrásokból. Az INA részvényeinek 49,1 százaléka van a Mol tulajdonában, a horvát államé pedig 44,84 százalék; az irányítói jogokkal ugyanakkor a Mol rendelkezik. A horvát kormány ezt a jogot szeretné visszaszerezni a magyar olajtársaságtól, de legalább a magyar részvényesével azonos beleszólást követel a cégvezetésbe.
Csakhogy a Mol stratégiai befektetőként van jelen az INA vállalatban, és – úgy tudjuk – semmiképpen nem mondana le a cégvezetési jogosítványokról. Abban az esetben pedig, ha más megoldás nem kínálkozik, az irányítói jogokkal együtt eladja az INA részvénycsomagját egy másik befektetőnek. Értesüléseink szerint lenne is vevő az üzletrészre.
A napokban Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter jelentette be a Reuters hírügynökségnek, hogy Horvátország javasolja a magyar olajipari társaságnak: kössenek új részvényesi megállapodást a közösen birtokolt INA-ról. Akkor a miniszter elmondta, hogy elkészítették az új megállapodás tervezetét, és azt hamarosan elküldik a magyar partnernek. Ivan Vrdoljak nem fedett fel részleteket a javaslatból, amely azóta eljutott Budapestre.
Ferencz I. Szabolcs, a Mol-csoport társasági kapcsolatokkal foglalkozó ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: „Jelenleg is egyeztetünk Vrdoljak miniszter úrral és csapatával arról, miként lehetne a tárgyalási folyamatot újraindítani. A Mol mindig is tartózkodott az előzetes egyeztetések nyilvánosságra hozatalától, most sem tesszük ezt. Ezért általánosságban csupán annyit mondhatok, továbbra is erősen támogatjuk a közvetítő bevonását. Meggyőződésem, hogy ez adja a legnagyobb esélyt a tárgyalások folytatására, s arra, hogy a Mol és a horvát kormány közötti összes fontos vitás ügyben megoldásra jussunk.”
Elemzők szerint azonban jelenleg a két fél álláspontja olyan távol áll egymástól, hogy gyors megegyezésre szinte bizonyosan nem lehet számítani. A szakértők úgy vélik: az is a nézetkülönbségek fokozódásának egyik jele lehet, hogy az INA horvát vezetőinek a múlt héten kellemetlen döntéssel kellett szembesülniük. Az igazgatósági tagok forintban számolva mintegy négymilliós bérét ugyanis két részre osztotta a Mol. Úgyhogy mostantól csak a javadalmazás fele az alapbér, a másik felének a kifizetése teljesítményhez kötött. Az INA pedig mostanában nem büszkélkedhet a gazdasági eredményeivel. Így a fizetési rendszer átalakítása bércsökkentéssel ér fel. Ez a változás a Mol által delegált három igazgatósági tag jövedelmét nem befolyásolja, miután ők csak az anyavállalattól kapnak bért.
Ugyancsak a napokban komoly belpolitikai vitát váltott ki Horvátországban a német Bild am Sonntagban megjelent cikk, amely Ivo Sanader volt horvát kormányfő állítólagos korrupciós ügyét példaként felhozva bírálta az ottani igazságszolgáltatást. Emlékezetes: Sanader megvesztegetésével Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját gyanúsítja a horvát bíróság. A vád szerint Hernádi tízmillió eurót juttatott Sanadernek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait. A Mol vezetője tagadja az ellene felhozott, máig bizonyítatlan vádat.
A Bild cikke szerint hamarosan megmutatkozhat, hogy Horvátország a jogállamiság útját járja-e, ugyanis várhatóan június 15-ig az alkotmánybíróság döntést hoz arról, újrakezdjék-e Ivo Sanader korábbi miniszterelnök büntetőperét. A politikust 2012-ben korrupció miatt tíz év szabadságvesztésre ítélték, de „sok kérdés megválaszolatlan maradt”, így maga a vád fő tanúja is börtönben volt, majd a per után nyoma veszett, állítólag svájci útlevél révén – írta a német lap.
Holnap eldől, hogy a Molnak be kell-e fizetnie több mint 30 milliárd forintot a magyar államkaszszába. Az Európai Unió Bírósága ugyanis most hirdet ítéletet a Mol úgynevezett tiltott állami támogatási ügyében. A magyar olajcég elleni vizsgálatot az Európai Bizottság (EB) kezdeményezte azért, mert a magyar állam és a Mol között 2005-ben olyan szerződés jött létre, amelyben 2020-ig rögzítették a Mol által fizetendő bányajáradékot az idehaza kitermelt olaj és gáz döntő hányada után.
Ám a többi piaci szereplő számára 2008-ban jelentősen növekedett ez a teher, így a bizottság szerint a Mol versenyelőnyhöz jutott. Ezért határozatában az EB az állami támogatás visszafizetésére kötelezte a vállalatot. A Mol azonban megtámadta a döntést, és az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke 2013 őszén a javára ítélt, megsemmisítve a bizottság határozatát; az EB azonban fellebbezett. Idén januárban az üggyel foglalkozó főtanácsnok a fellebbezés elutasítását javasolta a bíróságnak, s a joghatóság ritkán dönt ellentétesen a főtanácsnoki állásfoglalásokkal. Így a Mol várhatóan mentesül a bírságfizetés alól.
