Pokolba kívánják a migránsokat a helyiek

Nagyon elegük van a tülekedő, üvöltöző, szemetelő tömegből a helyi boltosoknak, akik közül van olyan, aki lehúzhatja a rolót a migránsok miatt. Riport.

Máté Péter
2015. 09. 02. 17:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elképesztően pörög a pizzaszeletes üzlet, amióta a nonstop büfé előtt éjjel-nappal kígyózó sorban állnak a migránsok – tudtuk meg a Thököly úti talponálló egyik alkalmazottjától. Mondjuk a sor erős kifejezés – mondta – sorban állni ugyanis képtelenek, hiába írta ki az arab tulajdonos arabul nagy betűkkel az egyik ablakra, hogy hogyan is kellene ezt.Ehelyett marad a tülekedés éjjel-nappal, amiből már nagyon elegük van. Odaérkezésünkkor egyébként éppen az egyik eladólány osztotta ki az egyik magából kikelve balhézó migránst, akivel társai is kiabáltak. „Fuck you, takarodj!” – kiabálta az alkalmazott, végül a vevő méltatlankodva távozott. Mint megtudtuk, a konfliktus oka az volt, hogy a férfi azt hitte, kétszáz forinttal kevesebbet kapott vissza. Vannak olyanok is, akik tényleg lehúzzák a migránsokat – de erről majd később.Néhány méterrel arrébb kitelepült, közel-keleti külsejű boltos árulta a ruhákat, neki nincs problémája a bevándorlókkal, az ő boltjának is fellendülést hozott a jelenlétük. Egészen máshogy vélekedtek viszont a nagy hentesbolt alkalmazottai pár lépéssel arrébb. A bolt előtt egyébként óriási volt a kupleráj, mindent elborított a szemét és a földön fekvő emberek, köztük gyerekek, akik éppen ettek.Szinte nullára esett a forgalom – panaszkodtak a hentesek. 95 százalékban migránsok jönnek vásárolni, fehér ember ide már nem teszi be a lábát, még a jól bejáratott vendégkört is elijeszti a szemét. A bevándorlók csak csirkét és krumplit vesznek, ezért naponta óriási tömeg húst kell kidobniuk, kolbászt már nem is sütnek – legyint egyikük lemondóan. Reggelente nyitás előtt pedig végig kell takarítaniuk az utcafrontot, különben ki sem tudnának nyitni – sorolják.Beszélgetésünk közepette harsant fel a füttykoncert a Thököly út túloldalán, a Baross téren, mi pedig rohantunk megnézni, hogy mi történik. Ekkor futottunk bele abba a tüntetésbe, amelyről az MNO percről percre közvetítésében is beszámolt.Közben beszéltünk pár helyi munkással, akik rezignáltan videózták a hangoskodó tüntetőket. Ők a pályaudvar takarítói voltak, és mint mondták, alaposan megszaporodott a munkájuk, amióta egyre több migráns árasztotta el a pályaudvar területét, sokkal több a hulladék is (érdekes módon a 444-gyel ellentétben mi bokáig jártunk az eldobott pizzaszeletes papírokban, palackokban, ételmaradékban).Ami a pénzt illeti, az általunk megkérdezett boltosok többsége nem fogad el eurót, inkább a pénzváltókhoz küldik őket. A Western Union előtt is elég sok arab külsejű férfi lézengett, egyikük azonban tört magyarsággal elhajtott minket. „Ne fenykepezz, legyszives” – mondta, de amikor megkérdeztük, hogy a pénzváltó alkalmazottja-e, határozott nemmel felelt.Mint mondták, régen kevesebben voltak és barátságosabbak is voltak a migránsok, még fociztak is velük, ezt azért a mostaniakkal nem mernék. Azt sem értették, hogy ha a mostani bevándorlók „tele vannak pénzzel”, akkor miért őket kell támogatni, miért nem a hajléktalanokat segítik.Nagy címletű eurókról beszélt a közeli trafik alkalmazottja, egy harmincas hölgy is; neki minden második vevője bevándorló, akik főleg üdítőt és cigarettát vesznek, és alapvetően a boltban nem is keresik a bajt, de ha nem elég erélyes az eladó, akkor „megeszik reggelire” – fogalmazott.Sokan akarnak telefont tölteni, ezt a szabályzat tiltja, ahogy gyereket sem lehet a dohányboltba vinni, ezt is nehéz megértetni velük – mondta.A közeli aluljáróban eközben két férfi osztogatott paradicsomot, zsemlét, vizet az ott heverészőknek. Egyikük elmondta, Bécsből jött ide gyógykezeltetni a kislányát, aki a Bethesda Kórházban fekszik; eközben nem tudta tétlenül nézni az itt szenvedő gyerekeket, ezért döntött úgy, hogy segít nekik, ahogy tud. Az erőszakosabbá váló bevándorlók kapcsán egyébként úgy láttuk, igazuk volt a pályaudvari takarítóknak: egy hónapja már jártunk itt, a segélyt fogadó, kérlelő szemek és az udvarias kivárás már a múlté, tülekedés és az adományozó kezéből türelmetlenül kikapkodás lett jellemzőbb.Itt belefutottunk egy vallási térítő csoportba – a Jehova Tanúitól annyit megtudtunk, hogy a migránsok nyelvén – arabul, fársziul, perzsául – nyomtatott szóróanyagaikat külön erre az alkalomra készítették, és meglepően jól is fogy.Az egyiket éppen előttünk kezdte el olvasni egy migráns.A közeli fodrászüzletben, ahova mi is betértünk, éppen egy algériai férfi borotválta szintén közel-keleti külsejű kuncsaftját, öt-hat leendő vevője székeken. Régebben alig volt munka, most reggel nyolctól hajnalig csak dolgozok – mondta angol-magyar keveréknyelven a férfi, aki egyébként két éve él itt, és magyar a felesége. Mint mondta, a legtöbb a szír, afgán és pakisztániak is akadnak.A bolt előtt ücsörgő jó húszfős vegyes nemzetiségű társaság tagjai a boltból kivezetett elosztón töltötték csokorba szedett telefonjaikat, egyikük a magyarokat szidta, mondván nem engedik nekik tölteni a telefonjukat a boltokban és nem fogadják el az eurót.Ennél jóval pozitívabban vélekedtek azok a szírek, akik nem sokkal arrébb egy ház lábazatán üldögéltek, és csokit majszolgattak, amit egy fiatalabb hölgy osztogatott éppen nekik. Láthatóan rendezettebbek voltak, és jóval csendesebben társalogtak, mint akár az előbbi csoport, a nő pedig, aki szintén hozzájuk tartozott, minket is mosolyogva kínált a csokoládéval. Tűrhető angolsággal többük is elmondta, a magyarok jó emberek, és sajnálják, hogy problémát okoznak nekünk a jelenlétükkel.Egyébként, mint mondták, a balhét nem a szírek, hanem főleg az afgán fiatalok csinálják, akik hergelik a tömeget – mondandójukat alátámasztotta, hogy a leghangosabb tiltakozók a Baross téren is épp egy óriási „Afghanistan” feliratú táblát lóbáltak.A szírek egyébként azt nehezményezték, hogy 160 euróért megvették a jegyeiket Németországba, de a magyar hatóságok nem engedik őket tovább. Ha eladták a jegyeket, miért nem engedik őket tovább? Ha nem engedik tovább őket, miért nem veszik vissza a jegyeket? – értetlenkedett a nő. Így csak a feketepiacon tudják majd 40-60 euróért eladni őket – mondta. Ezt a problémát már a tüntetés idején említette két önkéntes is, akik elmondták, „nem véletlenül balhéznak” a tüntető migránsok, van akinek százezer forintja fekszik a jegyekben, a MÁV-pénztárak egymás között pingpongoztak velük, most pedig azért nem veszik vissza a jegyeket, mert lejártak.De a káosz és az állami szolgáltatók szerencsétlenkedése mellett ennél sokkal súlyosabb, hogy szándékos lehúzásban is részesülhetett sok migráns: Abdul – annak a szír telefonboltosnak a fia, aki egy hónappal ezelőtt kameránk elé állt – hajmeresztő történetet mesélt nekünk: egy iraki fiút, akit taxival hoztak fel negyedmagával, fejenként 400 euróért Szegedről, nagyon csúnyán megkopasztották a taxishiénák. A magyarul jól beszélő Abdul inkognitóban próbálta segíteni, eljutni taxival a Berlin Hotelbe. A taxis előre kérte a pénzt – 30 eurót (mintegy 9500 forintot) –, az összeg azonban 14 ezerre ugrott, amikor Abdul mondta, hogy csak forintjuk van, végül a húszezreséből sem kapott vissza. Ugyanígy jártak, amikor a hoteltől a Nyugati pályaudvarra taxiztak – ekkor 13 ezer forint helyett fizettek húszezret –, Abdul videóra is vette az egészet, ahogy azt is, amikor egy bécsi fuvar áráról érdeklődött, a hiéna pedig ezer eurót kért volna tőlük fejenként. A Berlin Hotelnél emellett még ki is akarták rabolni őket: három kigyúrt cigány fiatal követelte tőlük a telefonjukat és a pénzüket, de ők elfutottak.Családi üzletükben egyébként Abdulék is vizet és élelmet osztanak a menekülteknek, részben a Migration Aid, részben saját pénzükből. Sokan várnak arra, hogy végre felszállhassanak a vonatukra és elérjenek nyugatra – mondta a fiatalember –, addig viszont muszáj segíteni rajtuk, ahogy tudunk. Mást nem tehetünk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.