Forr a levegő a fővárosi ügyvédek körül

Nem kizárt, hogy felügyelőbiztost rendelhetnek ki a Budapesti Ügyvédi Kamara fölé.

Továbbra sem világos, mi lesz a sorsa az egyre mélyebb erkölcsi és jogi válságba süllyedő Budapesti Ügyvédi Kamarának (BÜK), miután a Fővárosi Ítélőtábla nemrég jogerős ítéletében megsemmisítette a szervezet tavalyi tisztújításáról szóló határozatait. Az ügyben eljáró tanácsvezető bíró a döntés kihirdetésekor közölte, súlyos jogsértések történtek, ezért szükségszerűen meg kell ismételni a választásokat. Réti László – akit a szabálytalan voksoláson újraválasztottak az elnöki posztra – úgy látja, továbbra is ő a köztestület vezetője, ugyanis szerinte ilyen esetben a korábbi (2010-es) tisztújítás eredményei lépnek életbe. A pert indító ügyvédek csoportjának, az Ügyvédi Összefogás Egyesületnek viszont az az álláspontja, hogy a kamara megválasztott tisztségviselői illegitimek.

A bírósági ítéletre és a kamara magatartására tekintettel lapunk a köztestület törvényességi felügyeletét ellátó igazságügyi miniszterhez fordult. Trócsányi László eddig nem szólalt meg az ügyben.

Egyebek között arról érdeklődtünk nála, hogy milyen intézkedések várhatók a kialakult súlyos helyzetben. A miniszter nevében az általa irányított tárca válaszolt. Közölték, addig nem tesznek semmit, amíg a bíróság írásba nem foglalja az ítéletet. Ez azért érdekes, mert a bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, ami több mint egy éve ismert. Ugyanakkor tájékoztatásukból az is kiderült, hogy maga a minisztérium is várhatóan a bírósághoz fordul az ügyben, s nem kizárt, hogy felügyeleti biztos kirendelését kérik majd a köztestület fölé.

Figyelemre méltó fejlemény, hogy az ügyben a minap megjelent a pártpolitika is. A nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője, Völner Pál – az igazságügyi tárca államtitkári aspiránsa – ugyanis egy törvénymódosítási javaslattal állt elő – ahogyan erről a HVG.hu beszámolt. Bár a módosítás általánosságban fogalmaz, egyértelműen kitűnik belőle, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara áldatlan állapotát vette alapul, s azt úgy kívánja átmenetileg rendezni, hogy teljhatalmat ad a Bánáti János vezette Magyar Ügyvédi Kamarának a fővárosi szervezet felett. A javaslatot tehát nem a kérdés rendezésére hivatott igazságügy-miniszter dolgozta ki a normál jogalkotási rendben, ezért kérdéses, hogy az autonómiájukra oly érzékeny ügyvédek erre, valamint a fideszes képviselő kezdeményezésére miként reagálnak majd.

A Magyar Nemzet egyébként arról is érdeklődött a miniszternél, hogy törvényességi felügyeleti jogával élve miért nem lépett fel a kamarai jogsértések ellen, ám Trócsányi László szerint erre nem volt lehetősége. Ez azért különös, mert megtudtuk azt is, hogy a tárca elődjénél, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, illetve akkori vezetőjénél, Navracsics Tibornál a pert indító ügyvédek kezdeményezték a felügyeleti eljárást, ám elutasító választ kaptak, ezért fordultak a bírósághoz a tisztújítás miatt.

Az ügy további pikantériája, hogy a perben eredetileg a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda képviselte a Budapesti Ügyvédi Kamarát – tudtuk meg kamara tisztségviselőitől –, ám Trócsányi László miniszteri kinevezése előtt az iroda visszaadta a megbízást, igaz, a bíróságra a köztestület érdemi ellenkérelmét az a Nagy Péter nyújtotta be, aki az ügyvédi irodában a mai napig tulajdonostársa a miniszternek.

Éppen ezért kérdéses, hogy a jelenlegi tárcavezető képes lesz-e elfogulatlanul eljárni a kamara ügyében. Ráadásul mindezt fokozza az is, hogy mint az az ügyvédi kamara honlapjáról kiderül, a tavalyi választáson több olyan ügyvéd is indult, akik a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda jogászai. Sőt, akad köztük olyan is, akit megválasztottak a testület tisztségviselőjének, és aki most a jogerős ítélet értelmében elveszítette a mandátumát.

Lapunk az ügyben megkereste az Ügyvédi Összefogás Egyesületet is. A szervezet nevében eljáró dr. Bártfai Beatrix elnök és dr. Giró-Szász János alelnök válaszolt kérdéseinkre. Elmondták, bíznak abban, hogy a miniszter a saját ügyvédi irodája kamarai választással kapcsolatos szerepétől el tud vonatkoztatni, és meggyőződésük, hogy nem személyes ügyként kezeli azt. Mint mondták, nincs kétségük afelől, hogy a tárcavezető, mint ahogy eddig mindig, most is a jogszabályoknak és a bíróság döntésének megfelelően fog eljárni. Hangsúlyozták, épp ezért a minisztériumnak az az állítása, hogy a budapesti kamara rendelkezik-e jelenleg legitim tisztségviselőkkel olyan jogértelmezési kérdés, amire végső választ csak bíróság adhat, nyilvánvalóan félreértés lehet. Ugyanis erre már jogerős választ adott a Fővárosi Ítélőtábla, csak végre kell hajtani.

A fideszes politikus indítványával kapcsolatban az egyesület képviselői elmondták, hogy érdekvédelmi szervezetként egyelőre tanulmányozzák a Völner Pál által jegyzett törvénymódosítási javaslatot. Ugyanakkor előzetesen már annyit megállapítottak, hogy a módosítással kapcsolatban nagyon súlyos alkotmányossági és jogbiztonsági aggályok merülhetnek fel. Éppen ezek miatt tartják szerencsétlennek, hogy az ügyvédi törvény módosítását nem az igazságügyi tárca dolgozta ki a szokásos közigazgatási egyeztetés keretein belül.