Legyen számtech az osztályfőnökin – javasolja az IKSZ

„Ráhívnák” az adatvédelmi hivatal szakembereit az osztályfőnöki órákra, évente ötször.

De miből állna a tananyag a „kicsiknek”? Nacsa szerint rettentő fontos, hogy tudatos internethasználatra mindenki képes legyen, mire kikerül az iskolából, de sokan ma még a tudatos keresésre sem képesek, akik gépközelbe kerülnek, ezért sok veszélynek lehetnek kitéve.

– Rengeteg átverős, lehúzós oldal van ma a világhálón, ha nem ismerik fel ezeket a diákok, az baj. Ugyanígy, ha túl sok adatot osztanak meg magukról, az is káros következményekkel járhat.

Arra, hogy hogyan tennék ezt a tudásátadást a tanítási folyamat részévé, miközben a köznevelés folyamatában az új törvény értelmében csak pedagógia végzettségű ember vehet részt, Nacsa így reagál:

– Akik ezeket az órákat tartják, azok tanárok: az osztályfőnök és az informatikatanár. Ők a motorjai a folyamatnak, nekik birtokukban van a képzés anyaga is, amit megoszthatnak a diákokkal. Szemléltetésként pedig, és erre a törvény lehetőséget biztosít, hívhatnak az órákra szakembereket a digitális technológia vagy az adatvédelem területéről, akik színesítik a tananyagot. Mi magunk is szorgalmazzuk, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatal szakemberei is vegyenek részt ebben.

De ki a digitális tehetség?

Az a tanuló, akiből a jövő nagy digitális cégének az alapítója, munkatársa, kreatív fejlesztője lehet, mint például a Ustream vagy a Prezi. Ezek igen tehetséges és magyar vállalkozások, ilyenből kellene még több, ők már digitális világsikereknek tekinthetők. Időben ki kell emelni a fogékony gyerekeket, és bátorítani őket, hogy ezt a pályát válasszák. A magyar start-up cégek 80-90 százaléka digitális technológiával foglalkozik, olyan dolgokat tárnak a világ elé, amelyek összefonódnak a mérnöki, informatikusi munkával.

Az Alföldön néhány iskolában egyébként már működik az IKSZ „modellje” a Samsung és a Telenor bevonásával, akik eszközöket és szakembereket is biztosítanak az intézményekben. A külföldi példákról szólva Nacsa a Benelux államokra mutat, ahol az „adatvédelem-óra” már része a közoktatásnak, az ott bedolgozó cégeknek pedig vannak magyar partnereik, akik be tudnak számolni az ottani tapasztalatokról, ez is értékes tudást jelenthet.

A kormány tehetségprogramjában, mint Nacsa rámutat, a tavalyi évről az ideire már meg is duplázódott a keretösszeg, ami szerinte jelzi a kabinet elköteleződését, ezeket az összegeket pedig például az oktatáshoz szükséges eszközpályázatra lehetne lehívni. Mint mondja, anno a szocialista kormányok idején sem a digitális táblákkal volt a baj, hanem hogy azokat csak önmagában odaadták az iskoláknak, de nem volt mögötte semmilyen elképzelés, a tanárok pedig nem tudták használni azokat.

A Netet nekünk! programnak csak az egyik pillére a digitális kompetenciák fejlesztése, később Nacsáék még hozzáillesztik az online elérésről és az eszközökhöz jutásról szóló csomagot, de már azt is átütő eredménynek tartják, hogy az „internetes” áfacsökkentő kezdeményezés hamarosan a kormány asztalára kerül. Amikor pedig a NAT módosítása esedékes lesz, ott tudják majd képviselni a további javaslatokat.