Nem csak a kerítésépítést kritizálja a South Park

A politikai korrektséget ugyanúgy ostorozza a South Park, még ha ez olykor ki is marad a beszámolókból.

Az sem igen került bemutatásra, hogy az iskolában nagy számban megjelenő kanadaiak óra közepén egyszer csak zenélni kezdenek, minek utána a PC igazgató dühösen számon kéri a tanárt, miért nem tartja tiszteletben a vallási és egyéb szokásaikat, majd elküldi továbbképzésre, mondván, majd akkor ezentúl „két nyelven” is fog tanítani. Ezt a Comment blognak is sikerült kihagynia, erősen rákoncentrálva, hogy a sorozatban az orbánihoz hasonló doktrínát ítélik el. És bár nyilvánvaló, hogy az egybites félelmeket kifigurázzák (kanadaiak válasza: azért építettek falat, hogy ne erőszakolják meg az amerikaiak az asszonyaikat), de a PC-ből fakadó önfeladáshoz sem viszonyulnak másképp.

Persze, a 444 még mindig jobban visszaadta a valóságot, mint azok, akik azt állították, hogy az új epizód a magyar helyzetet dolgozta fel.

A Where My Country Gone? mellett a Stunning and Brave epizódban is voltak menekültek, ráadásul szírek is, a rész ugyanakkor még inkább a politikai korrektséget támadta, a PC fontosságának hirdetőjét egy izmos, ellentmondást nem tűrő agresszorként bemutatva. A férfi feldühödik, amiért Kyle azt meri mondani, hogy a transzszexuális sportoló, Caitlyn Jenner nem hős, majd amikor Bruce Jennerként utalnak rá, haragja még látványosabb lesz. A politikai korrektség bajnokai ragaszkodnak hozzá: Jennerről csak azt szabad mondani, hogy egy káprázatos, bátor nő, negatív kritikával nem illethető. Cartman később megpróbálja azzal lefegyverezni a férfit, hogy közli vele, kiskorú szexuális zaklatásával fogja vádolni: a férfi viszont nem ezért veri össze, hanem mert eközben szerinte Cartman nem megfelelő kifejezéseket használ. Végül többek közt menekültekkel rohantatják le a PC hőseinek házát, de jön Kyle és kanosszát jár: kimondja, hogy Jenner bátor, és hősnek tekinthető.

Az epizód egyébként nem is kapott annyira rossz kritikákat, a The Bustle nevű feminista portál szerint például rosszabbra lehetett számítani, bár így is helytelen volt szerintük, hogy Jennerre „he”-ként és nem „she”-ként hivatkoztak. Ugyanakkor a lap egyetért azzal, hogy nem szabad mások véleményét elnyomni a polkorrektség nevében, és ha valaki nem tartja Caitlyn Jennert hősnek, azt joga van elmondani. Ugyanakkor a The Bustle szerint a PC nem az, hogy Jennert nem lehet, csak bátor hősnek nevezni. Az ATTN is arról írt, hogy a netes megszólalók közül sokan üdvözölték az epizódot, főleg, mert úgy látják, az egyetemi kampuszokon túl messzire ment a politikai korrektség, átcsapott túlérzékenységbe. Erről közölt nemrég hosszú cikket a The Atlantic is.

Nem először kritizálta a polkorrektséget a sorozat, emlékezetes a hatodik évadból A tolerancia haláltábora című epizód is, melyben kirekesztőnek nevezik az iskolások viselkedését, csak mert nem tetszik nekik, hogy meleg tanáruk az órán ad elő szexgyakorlatokat egy másik férfival. A gyerekeket egy koncentrációs táborra hasonlító helyre viszik, ahol egész nap az elfogadásról kell rajzolniuk, ha pedig nem dolgoznak elég gyorsan, természetesen fenyítésre számíthatnak.

Vagy ott van a 18. évad The Cissy című epizódja, melyben a transzgender ideológiával kapcsolatos megnevezési vitákon ironizálnak. Ismert: ennek jegyében nevezték el a nem-transznemű embereket ciszneműeknek, kijelentvén, hogy nekik eleve járnak olyan társadalmi kiváltságok, melyek másoknak nem. A Cartman súlyos bűne című, negyedik évadbeli epizódban pedig a címszereplőt gyűlölet-bűncselekménnyel vádolják, mert kővel dobta meg fekete osztálytársát. Ha mást dobna meg, az elintézhető lenne egyszerűbben, de így javítóintézetbe kell mennie, mondván, etnikai bűncselekményt követett el.

A sorozatra emellett ugyanúgy jellemző liberális, libertárius gondolatok támogatása is, máskor épp a konzervatívabb nézeteket bírálják. Migránsos rész is volt már, a nyolcadik évadból ilyen volt A jövő jövevényei: már akkor is álmegoldásokkal próbálkoztak a kétségbeejtő jövőből érkező menekültek távol tartására, míg az epizód végén rájöttek, hogy ezt csak úgy tehetik meg, ha a jövőt kezdik építeni. Nem a menekültek ellen kell fellépni, hanem olyan világot teremteni nekik, ahonnan nem akarnak elmenekülni – szólt az epizód üzenete. A kilencedik évadban pedig a Kövesd a tojást című részben álltak ki a melegházasság mellett: az epizódban párokra leosztva tojásokra kellett vigyázniuk a gyerekeknek, és bár a tanár igyekezett bebizonyítani, hogy két fiú nem tudja jól ellátni a feladatot, ez nem volt igaz. Végül emiatt be is vezették a melegházasságot a rész végére.

A készítőknek az iszlám szélsőségesekkel is meggyűlt már a bajuk, miután több epizód is a Mohamed-ábrázolás tilalmát helyezte középpontba. A 200. rész után azt lehetett sejteni, meg is mutatják a vallási vezetőt, a halálos fenyegetések után viszont meghátráltak, az ünnepi epizódot nem is engedték újra adásba. Korábban pedig a Family Guyt kipellengérező duplaepizód üzenetévé tették meg, hogy nem szabad engedni a terrorista fenyegetéseknek, Mohamedet meg kell mutatni, mert ha valaki meghátrál, az csak még harciasabbá teszi majd a fanatikusokat.

Az ideológiai egyoldalúság egyáltalán nem jellemző a sorozatra, még ha a különböző világnézeteket képviselők szeretik csak azt látni belőle, ami a sajátjukéba beleillik. Bár egyes liberális gondolatok is megjelennek, de a világnézeti betagozódás nem a sorozat sajátja. Ahogy Megadja Gábor írta még 2011-ben a Kommentárban: „A South Park természetesen nem ideológiai természetű. Szerzői magukat a legtöbb esetben „középre” pozicionálják, akik minden szélsőséget elvetnek. Ez a közép azonban nem azonos azzal a világnézeti semlegességnek nevezett valamivel, amit a közép fogalma alatt a liberálisok szeretnének érteni.”