A Jobbik csak saját módosító indítványainak kormányzati elfogadása esetén támogatná az alaptörvény terrorveszéllyel összefüggő módosítását – közölte Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. A jobbikos politikus tájékoztatása szerint a célt fontosnak és szükségesnek tartják, azzal ugyanakkor nem értenek egyet, hogy a kormány „bemondásra” életbe léptessen egy terrorveszélyhelyzetre vonatkozó jogrendet. A Jobbik ehelyett négyötödös parlamenti felhatalmazáshoz kötné a lépést – tette hozzá, megjegyezve: szerinte a Fidesz az emberek félelmeire és naivitására játszva szeretne „túlhatalmat”.
Ezzel gyakorlatilag megbukott a Fidesz által kezdeményezett, terrorveszélyhelyzetre írt alaptörvény-módosítási javaslat, amely, ha megkapná a szükséges támogatást, gyakorlatilag lehetővé tenné, hogy a kormány rendeleti úton kormányozzon – meglehetősen homályosan körülhatárolt vészhelyzetben.
Mirkóczki Ádám értékelése szerint a javaslat több elemének nincs köze a fenyegetettséghez. Példaként hozta a kereskedelmi televíziók és rádiók rendelkezésre bocsátását, ami szerinte a legsötétebb diktatúrákat idézi.
A szóvivő visszautasította Orbán Viktor miniszterelnök szavait, miszerint se többet, se kevesebbet nem kívánnak, mint ami a nyugat-európai országokban megvan. Azt kérte, hogy a kormány tekintse partnernek az ellenzéket és tegyen le korrekt tervezetet. Hozzátette: számos módosító javaslatot juttatnak el a honvédelmi tárcához és valamennyihez ragaszkodnak.
Gulyás Gergely abban bízik, hogy meglesz a kétharmados támogatás a parlamentben a terrorveszélyhelyzet miatt szükségessé vált alkotmánymódosításhoz, valamint az Alkotmánybíróság új elnökének és négy bírájának megválasztásához is – nyilatkozta az Országgyűlés alelnöke a Magyar Időknek adott, pénteken megjelent interjúban. (Az interjú tehát a Jobbik mai bejelentése előtt készült még.)
Mint arról az MNO is beszámolt: Novák Előd a Facebookon közzétette a kormány terrorveszélyhelyzetről szóló, harminc évre nem nyilvánossá minősített alaptörvény-módosító javaslatát. A jobbikos politikus azt írta, ezzel polgári engedetlenséget követ el. Novák szerint nyilvánosságra kellett kerüljön, hogy a javaslatból nem derül ki, a kormány pontosan mit ért terrorveszély alatt. De mit tartalmaz a most nyilvánosságra hozott törvényjavaslat, amelyet itt teljes egészében is elolvashat?
A nyilvánosságra hozott törvényjavaslat szerint a kormány terrorveszélyhelyzet bevezetése esetén rendeletekkel függeszthetné fel a törvények alkalmazását, azaz mindenféle kontroll nélkül, bármit végrehajthatnának ilyenkor. Terrorveszélyhelyzet esetén alapjogokat is korlátozhatna a kormány. Ennek részeként bevethetnék a katonaságot, kijárási tilalmat vezethetnének be, speciális terrorelhárító intézkedéseket foganatosíthatnának, de még az internetforgalmat is fokozottan ellenőrizhetnék, adott esetben szüneteltethetnék az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat is. Az Origo arról ír, ha a javaslatot elfogadják, azzal a kormány felhatalmazást kapna arra, hogy szabadon átírhassa a költségvetést, lezárhassa a határokat, elhallgattassa a sajtót, ellenőrizhesse a külföldieket.
Gulyás a Magyar Időknek azt mondta, az összes képviselő kétharmadának a támogatása szükséges ahhoz, hogy alkotmánybírákat válasszanak, illetve hogy módosítsák az alaptörvényt, mint kifejtette, egyik sem lehetséges ellenzéki támogatás nélkül, ezért kompromisszumra szeretnének jutni. Az MSZP az alaptörvény módosításától való távolmaradásának okát Gulyás a baloldal belső problémáiban és általános válságában látja. A lap kérdésére, miszerint „Mi a Fidesz válasza az ellenzéki kritikákra, hogy az alkotmánymódosítással teljhatalmat akarnak”, Gulyás így válaszolt: „Erről szó sincs.” A politikus felhánytorgatta a baloldalnak, hogy az utóbbi hónapokban egyetlen olyan kormányzati intézkedést sem támogattak, amely az ország biztonságához jelentős mértékben hozzájárult volna.
Gulyás elmondta, az alaptörvény módosítása kapcsán azt szeretnék, ha már február 15-től megkezdené ennek tárgyalását az Országgyűlés, ehhez február 9-ig kell benyújtani a törvénytervezetet. Az Országgyűlés alelnöke szerint a tavaszi ülésszak nagyon fontos feladata az új büntetőeljárási törvény elfogadása. Mint mondta, azt szeretnék, ha a jogalkotás is reagálni tudna azokra a perelhúzó taktikákra, amelyeket számtalan büntetőeljárás során láthatunk. Példaként említette, hogy a tárgyalást a jelenleginél szélesebb körben a vádlott távollétében is le lehessen folytatni, illetve a gyorsított eljárások alkalmazási körének kibővítése. Kijelentette azt is, szintén az idén szeretnék elfogadni az új polgári eljárási törvényt is.
