Ez már a Városliget átfogó fejlesztésének végleges változata – mutatott rá Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa a tavaly december 2-án elfogadott kormányhatározatra. Ez az a dokumentum, amelynek alapján két „kockaépületet”, azaz két korábban tervezett múzeumot kivettek a már megkezdett és 2019-ig befejezendő állami beruházásból, amelynek
költségkerete meghaladja a 156 milliárd forintot.
Emlékezetes, az elmúlt években többször is változtak a tervek; a közvélemény eredetileg múzeumi negyedként ismerte meg az elképzeléseket, öt új múzeummal, amelyekhez csak úgy mellékesen, plusztételként csatolva látszott a Városliget mint park felújítása. Nem véletlen, hogy a mostani kormányhatározat első pontja a „tájképi kert jellegű közpark” helyreállításáról szól.
Tény, a terület több évtizedes lepusztultsága, a növényzet elhanyagoltsága, a közbiztonság hiánya, a közlekedés nehézsége, a parkolás lehetetlensége, a szolgáltatások egy részének gyatra minősége miatt a teljes megújítás időszerű.
Az első kormánydöntések három évvel ezelőtt születtek, és máig ható indulatokat gerjesztettek szakmai, civil, környezetvédő és politikai körökben. Vajon a végleges változat megnyugtatja-e Budapest egyik legnagyobb összefüggő zöld területéért, a növényekért, a fákért, az élővilágért aggódókat, illetve azokat, akik szerint az újabb múzeumi építkezések csak a forgalmat vonzzák, és még nagyobb lesz a káosz?
Baán László szerint igen, ugyanis a liget jelenleg csak 60 százalékos zöldfelületi aránya 65 százalékra nő, és nem pusztán a liget hagyományosan gazdag kulturális és szórakoztató intézményrendszere újul meg, hanem maga a teljes parkfelület is. Mint mondta, ily módon a jelenleg rendkívül lepusztult és lehetőségeihez képest „alulhasznált” Városliget visszanyeri régi fényét. A miniszteri biztos reméli, hogy a jelenleginél sokkal többen és többször jönnek majd a felújított parkba.
– Igazából nincs nagy változás a 2015. december 2-i és a korábban elhatározott megújítási tervek között: kikerült a jelenleg 50 ezer négyzetméteren lebetonozott egykori Felvonulási térről két múzeumi épület, a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Magyar Építészeti Múzeum, amelyeket később és máshol kíván a kormány megvalósítani. Tervezett helyükre, az Ötvenhatosok terére kerül majd a Néprajzi Múzeum, közrefogva a hatvan évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc emlékművét, amely ugyanott marad, ahova az alkotók elhelyezték. A Néprajzi Múzeum eredetileg a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán valósult volna meg, de végül oda az eredeti tervek alapján visszaépül a Fővárosi Városligeti Színház szecessziós épülete. Gyakorlatilag mínusz két múzeum, plusz egy színház, s az összes többi elem változatlan – hangsúlyozta a miniszteri biztos, aki egyben a belső tereiben szintén jelentősen megújuló Szépművészeti Múzeum főigazgatója.