Ez már a Városliget átfogó fejlesztésének végleges változata – mutatott rá Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa a tavaly december 2-án elfogadott kormányhatározatra. Ez az a dokumentum, amelynek alapján két „kockaépületet”, azaz két korábban tervezett múzeumot kivettek a már megkezdett és 2019-ig befejezendő állami beruházásból, amelynek
költségkerete meghaladja a 156 milliárd forintot.
Emlékezetes, az elmúlt években többször is változtak a tervek; a közvélemény eredetileg múzeumi negyedként ismerte meg az elképzeléseket, öt új múzeummal, amelyekhez csak úgy mellékesen, plusztételként csatolva látszott a Városliget mint park felújítása. Nem véletlen, hogy a mostani kormányhatározat első pontja a „tájképi kert jellegű közpark” helyreállításáról szól.
Tény, a terület több évtizedes lepusztultsága, a növényzet elhanyagoltsága, a közbiztonság hiánya, a közlekedés nehézsége, a parkolás lehetetlensége, a szolgáltatások egy részének gyatra minősége miatt a teljes megújítás időszerű.
Az első kormánydöntések három évvel ezelőtt születtek, és máig ható indulatokat gerjesztettek szakmai, civil, környezetvédő és politikai körökben. Vajon a végleges változat megnyugtatja-e Budapest egyik legnagyobb összefüggő zöld területéért, a növényekért, a fákért, az élővilágért aggódókat, illetve azokat, akik szerint az újabb múzeumi építkezések csak a forgalmat vonzzák, és még nagyobb lesz a káosz?
Baán László szerint igen, ugyanis a liget jelenleg csak 60 százalékos zöldfelületi aránya 65 százalékra nő, és nem pusztán a liget hagyományosan gazdag kulturális és szórakoztató intézményrendszere újul meg, hanem maga a teljes parkfelület is. Mint mondta, ily módon a jelenleg rendkívül lepusztult és lehetőségeihez képest „alulhasznált” Városliget visszanyeri régi fényét. A miniszteri biztos reméli, hogy a jelenleginél sokkal többen és többször jönnek majd a felújított parkba.
– Igazából nincs nagy változás a 2015. december 2-i és a korábban elhatározott megújítási tervek között: kikerült a jelenleg 50 ezer négyzetméteren lebetonozott egykori Felvonulási térről két múzeumi épület, a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Magyar Építészeti Múzeum, amelyeket később és máshol kíván a kormány megvalósítani. Tervezett helyükre, az Ötvenhatosok terére kerül majd a Néprajzi Múzeum, közrefogva a hatvan évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc emlékművét, amely ugyanott marad, ahova az alkotók elhelyezték. A Néprajzi Múzeum eredetileg a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán valósult volna meg, de végül oda az eredeti tervek alapján visszaépül a Fővárosi Városligeti Színház szecessziós épülete. Gyakorlatilag mínusz két múzeum, plusz egy színház, s az összes többi elem változatlan – hangsúlyozta a miniszteri biztos, aki egyben a belső tereiben szintén jelentősen megújuló Szépművészeti Múzeum főigazgatója.
Arról, hogy a bontási munkálatokkal részben már meg is kezdődött nagyberuházást hogyan is kell elképzelni, mit érzékelnek a budapestiek mindebből a következő években, Baán László pontról pontra mutatta meg a térképen. – Angyalföldön, az egykori Szabolcs utcai kórház helyén már zajlanak a munkálatok. Itt épül fel 2018 tavaszára az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ. Ez részben új építés, de a területen felújítva megmaradnak a régi, történeti épületek. Ilyen, összességében 30 ezer négyzetméteres, európai rangú múzeumi háttérintézmény még soha nem épült Magyarországon – mondta a Liget projekt beruházását levezénylő szakember. Hozzátette: ugyancsak itt, a XIII. kerületi Vágány utcában alakítanak ki egy nagy parkolót a turistabuszoknak, vagy akár a hazai iskolásokat szállító járműveknek, amelyek jelenleg a volt Felvonulási téren parkolnak. A Városligetben megszűnik majd a felszíni parkolás.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben épülő világszínvonalú látványosság, a biodóm melletti területen, a Hermina út mellett 2017 végi határidővel épül egy 700 férőhelyes mélygarázs. Ez a Pannon Parknak nevezett fejlesztéshez kapcsolódik, de a Városliget más létesítményeit, így például a Széchenyi fürdőt is kiszolgálja majd. Még két föld alatti parkolót alakítanak ki: az egyik az ugyancsak az eredeti tervek alapján 2018 tavaszára helyreállítandó, a második világháborúban részben lerombolt Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum mellett lesz 400 férőhellyel, míg a másik a Dózsa György út mentén, a Fővárosi Városligeti Színház közelében, 800 autó elhelyezését oldja majd meg.
– A színházat, amely 1879-től több mint hetven évig működő intézmény volt, a Rákosi-korszakban a Felvonulási tér kialakításakor lebontották, akárcsak a Regnum Marianum-templomot. A Városligeti Színházat újjáépítjük, négy év múlva gyermekszínházként működik majd – hangsúlyozta Baán László. A templommal kapcsolatban kiemelte: a helyén, ahol jelenleg kereszt áll, emlékmű épül a Regnum Marianum Alapítvánnyal egyeztetve. Kérdésünkre, hogy mi lesz az 1956-os emlékművel, amelyet nagyon sok egykori forradalmár is csak „Vaskefének” csúfol, a miniszteri biztos megvédte az alkotást.
– Ez az egyik legtisztább értelmű és legjobb köztéri emlékművünk, méltó főhajtás a forradalom előtt. Igaz, nem figurális, hanem a talán nehezebben olvasható, absztrakt megfogalmazásban – húzta alá a szakember. Hangsúlyozta, hogy az összefogást, az egy akarattá egységesülő nemzeti erőt szimbolizálják a külön-külön rozsdás, ám összefogva minden érzéki dimenzióban erősödő, egyre tömörebbé, fényesebbé, magasabbá, élesebbé alakuló vasoszlopok, amelyek végül egy minden akadályt elsöprő ékké válnak. Baán László hozzátette: a Liget szélére állított, működésképtelen Időkereket viszont elviszik a parkból.
A miniszteri biztos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztéssel XXI. századi módon újrafogalmazzák a Városliget első igazi tengelyét, amely a Városligeti fasor folytatásaként az egykori Rondónál kezdődött. Most erre a tengelyre a Néprajzi Múzeum, a volt Hungexpo területek helyén épülő Magyar Zene Háza, valamint a Petőfi Csarnok helyén felépítendő Új Nemzeti Galéria kerül.
– Valójában a XIX. és XX. század fordulójának az épületegyüttesei ölelik majd körbe ezt az „újrafogalmazott” tengelyt. A két utóbb említett épületre elfogadott tervpályázat – amelyeket neves japán építészek nyertek el –, hitelesítette azt, hogy a Liget Budapest egy európai rangú projekt, ezért a Néprajzi Múzeum pályázatára is világhírű tervezők jelentkeztek.
Új elemként, de teljesen érthetően épült be a liget megújításának programjába a Vajdahunyad várának műemléki rekonstrukciója. Megújul az Olof Palme Ház is – 2019-re –, amelynek belső funkciója még nem dőlt el, de vélhetően a millennium időszakát művészeti programokkal is megidéző kávéház, vendéglátóhely lesz. – Ez azért is fontos, mert a fentebbi fejlesztésekkel
a Városliget ezen része is „élővé válik”, ma ezt a területet alig látogatják az emberek
– mondta a miniszteri biztos.
A múlt év végén szintén kiírták a park tájépítészeti pályázatát, amelynek alapján valóban a jelenlegi 60 százalékról 65-re nő a zöldfelület, megújul az egész úthálózat, kiépül a futókör, megújulnak a játszóterek és a sportpályák, gyalogossétányok, kerékpárutak és sávok épülnek, négy kerékpárkölcsönző állomást alakítanak ki, és a ligeten belül elektromosbusz-hálózat üzemel majd. Továbbá műszaki megoldásokat keresnek ahhoz, hogy a Városligeti-tavat körül lehessen csónakázni, valamint sétányt terveznek az egykori Felvonulási tér jelenleg lebetonozott több tízezer négyzetméterén. Baán László kiemelte, a pályázatban előírták, hogy ki kell alakítani egy új, nagy játszóteret, 5-6 ezer négyzetméteren – a Londonban, Diana hercegnő emlékére épült hasonló létesítmény mintájára.
A közbiztonság jelentősen javulhat a ligeti rendőrőrs tervezett kialakításával, megalakul a Liget Gondokság, vagyis lesz egy speciális ligeti közterület-felügyelet.
– Ez év közepén, az új pályázatok lezárultával már látni fogjuk, hogy milyen is lesz a Városliget végleges formája. Jelentős forgalmi változást nem tervezünk a munkálatok idejére, legfeljebb egy-egy sáv lezárására lehet számítani a Dózsa György úton, az Ajtósi Dürer soron vagy a Hermina úton. A Kós Károly sétányról csak egy későbbi fejlesztéssel, az M3-as autópálya forgalmának elvezetésével, a Zugló és Angyalföld közötti Szegedi úti felüljáró megépítésével lehet majd kitiltani az autóforgalmat. Perspektivikusan ez is része a Liget Budapest projektnek, és a fővárossal együttműködésben valósulhat meg – tette hozzá Baán László.
A Városliget fejlesztésének ellenzői népszavazási aláírásgyűjtésre készülnek. „Egyetért-e ön azzal, hogy a városligeti építési szabályzat ne tegye lehetővé új múzeumi épületek építését a Városligetben?” – ez lenne a referendumra tervezett kérdésük. Baán László lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére közölte: nagyon örül a kezdeményezésnek, s ha a Kúria döntése után elindul az aláírásgyűjtés, arra fogják kérni az embereket, hogy ne támogassák a Liget projekt elutasítását. – Az itt élők túlnyomó többsége látja, hogy a fejlesztésnek köszönhetően a Liget a jelenlegi állapotához képest minden látogatójának többet és jobbat fog nyújtani. Meggyőződésem, hogy éppen ezért nem lesz sikeres a Városliget megújítása elleni aláírásgyűjtés – mondta a miniszteri biztos. (MN)
