Strasbourg és a magyar ügyek

A fegyintézetekben uralkodó állapotok miatt körülbelül háromezer beadvány érkezett a bírósághoz.

December 10-én 43 másik magyar fogvatartott ügyében született döntés Strasbourgban. Akkor a magyar államot több mint 230 millió forint megfizetésére kötelezték a rossz fogvatartási körülmények miatt. Az, hogy miért ítélték el a panaszosokat, egyik esetben sem érdekelte a bíróságot. 2005–2014 között közel másfél milliárd forintot fizetett ki hazánk kártérítésként strasbourgi határozatok nyomán. A korábbi évek tapasztalatai szerint az ügyek túlnyomó többségét az EJEB már első körben elutasítja. A bírósági szelekció olyan alapos, hogy tíz év alatt a tárgyalásra kitűzött esetek közül csupán ötben született az állam szempontjából kedvező, azaz nem elmarasztaló ítélet. Másként fogalmazva: ha Strasbourg befogad egy kérelmet, akkor szinte biztosan megállapítja valamelyik egyezményes emberi jog sérelmét is. Az utóbbi években többszörösére nőtt az EJEB elé vitt esetek száma. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint két oka is van annak, hogy Európa más államaihoz képest meglehetősen sok ügy érkezik hazánkból. Mint fogalmazott, az utóbbi években Magyarország rosszabbul teljesít az alapvető jogok tiszteletben tartását illetően. Másfelől néhány fajsúlyos ítélet és a közvélemény tájékoztatása nyomán közismertté vált, hogy lehetséges az európai fórumhoz fordulni.