Negyven ítéletnél is több és csaknem hatvan egyezséget hozó határozat született tavaly az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt futó, Magyarországot érintő ügyekben – tájékoztatta lapunkat az Igazságügyi Minisztérium. A strasbourgi testület tavaly július 1-jéig 138 kérelmet küldött észrevételezésre a kormánynak. Ennél tehát csak több lehet az elbíráslásra váró esetek száma, ám arról, hogy pontosan mennyi, a tárca nem közölt adatot. Legutóbb, tavaly nyáron egyébként azt közölték: 2450 hazánkkal szemben benyújtott kérelem vár arra, hogy az EJEB elé kerülhessen. Kérdésünkre Magyar Gábor ügyvéd sem tudott egyértelmű választ adni, azt mindenesetre megjegyezte: csak a fegyintézetekben uralkodó állapotok miatt körülbelül 3 ezer beadvány érkezett hazánkból az EJEB-hez. A polgári és bűnvádi eljárások hossza miatt is tömegesen keresik meg Strasbourgot a magyarok, de többek között a trafikok és a szolgálati nyugdíjak ügye is az emberi jogi bíróság előtt kötött ki. – Olyan sok a beadvány, hogy egy ideje külön magyar ügyosztályt állítottak fel a bíróságon, de a feldolgozás ennek ellenére lassan halad – jegyezte meg az ügyvéd.
Mint elmondta, az EJEB azzal igyekszik gyorsítani a procedúrát, hogy bizonyos kérdésekben úgynevezett pilot judgementtel, vagyis mintaítélettel végződő eljárásban kimondja: Magyarországon sürgős orvoslásra váró, rendszerszintű probléma tapasztalható, melynek kiküszöböléséről a kormánynak mielőbb gondoskodnia kell, s amíg ez megtörténik, Strasbourg felfüggeszti a kapcsolódó ügyek tárgyalását. Ilyen döntés született például a perek elhúzódása miatt. A nagyszámú hasonló panasz vizsgálata közben pedig a bíróság kialakíthat egy olyan szempontrendszert, eljárási gyakorlatot, amely leegyszerűsíti a döntéshozatalt. Az ügyvéd szavaiból az derült ki, hogy valami hasonló körvonalazódik az elítéltek sorozatos beadványai esetében. Ez egyúttal azt jelenti: a bíróság minden ügyben döntést akar hozni, s ez végeredményben jelentős összegekkel terheli meg Magyarország költségvetését. Január elején például az EJEB több mint 218 millió forintnak megfelelő kártérítést ítélt meg 49 magyar fogvatartottnak, mert megítélése szerint ellentétes az emberi jogok európai egyezményével, és sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát, hogy túlzsúfolt cellákban tartják fogva őket.
December 10-én 43 másik magyar fogvatartott ügyében született döntés Strasbourgban. Akkor a magyar államot több mint 230 millió forint megfizetésére kötelezték a rossz fogvatartási körülmények miatt. Az, hogy miért ítélték el a panaszosokat, egyik esetben sem érdekelte a bíróságot. 2005–2014 között közel másfél milliárd forintot fizetett ki hazánk kártérítésként strasbourgi határozatok nyomán. A korábbi évek tapasztalatai szerint az ügyek túlnyomó többségét az EJEB már első körben elutasítja. A bírósági szelekció olyan alapos, hogy tíz év alatt a tárgyalásra kitűzött esetek közül csupán ötben született az állam szempontjából kedvező, azaz nem elmarasztaló ítélet. Másként fogalmazva: ha Strasbourg befogad egy kérelmet, akkor szinte biztosan megállapítja valamelyik egyezményes emberi jog sérelmét is. Az utóbbi években többszörösére nőtt az EJEB elé vitt esetek száma. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint két oka is van annak, hogy Európa más államaihoz képest meglehetősen sok ügy érkezik hazánkból. Mint fogalmazott, az utóbbi években Magyarország rosszabbul teljesít az alapvető jogok tiszteletben tartását illetően. Másfelől néhány fajsúlyos ítélet és a közvélemény tájékoztatása nyomán közismertté vált, hogy lehetséges az európai fórumhoz fordulni.
