Egyetlen szavazólap sem felelt meg az Igazságügyi Minisztérium által meghatározott ideiglenes választási szabályzat rendelkezéseinek, ezért valamennyi szavazólap és leadott voks is érvénytelen. Elsősorban ezzel érvelnek azok az önálló bírósági végrehajtók, akik a tavaly szeptember végén a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál megtartott tisztújítás eredményeinek hatályon kívül helyezését szeretnék elérni.
A hatósági személyek a Fővárosi Törvényszék mihamarabbi, soron kívüli beavatkozását kérik az ügyben. A bíróság pedig már ki is tűzte az első tárgyalás napját, tájékoztatásuk szerint március 4-én kezdődik a per. Mindezek alapján úgy tűnik, hiába alakította át a végrehajtói rendszert az Országgyűlés, a sorozatos botrányok várhatóan nem szűnnek meg a köztestületnél.
A szervezet tavaly alakult kamarából karrá. Az Igazságügyi Minisztérium javaslatai alapján számos szigorítást vezettek be a hatósági személyekre vonatkozó szabályokban. Egyebek közt a végrehajtói kinevezés már nem határozatlan időre, hanem hét évre szól. A végrehajtóknak és a helyetteseknek – ha még nincs nekik – jogi diplomát kell szerezniük legkésőbb 2022-ig, s közben folyamatosan igazolniuk kell a tanulmányi előmenetelüket. Munkájuk során ugyanis nap mint nap jogszabályokat alkalmaznak.
Lapunk számolt be róla, hogy a közel kétszáz hatósági személy közül alig negyvennek van jogi végzettsége. Köztük állattenyésztő, óvodapedagógus és könyvtáros végzettségű önálló bírósági végrehajtók is dolgoznak. A változtatások szükségességére egyebek közt a szaktárca által elvégzett átvilágítás mutatott rá, amely alapján a minisztérium büntetőfeljelentést is tett ismeretlen tettes ellen. Az ügyben a Budapesti Nyomozóügyészség folytat eljárást tavaly április óta. A hűtlen kezelés gyanúja miatt indult nyomozást már többször meghosszabbították, legutóbb április 3-ig.
Ha a bíróság a pert indító végrehajtóknak ad igazat, a Budapesti Ügyvédi Kamarához hasonlóan alaposan felborulhat a szervezet működése. A kamara 2014-es tisztújítása szeptemberben bukott meg a Fővárosi Ítélőtáblán. A bíróság szerint súlyos jogsértések történtek a szervezet választásán. Bár az ítélet jogerős, a Budapesti Ügyvédi Kamara legitimitását vesztett vezetése a Kúriához fordult az ügyben. A végrehajtók és az ügyvédek köztestülete közt egyébként további érdekes hasonlóság, hogy mindkét szervezetnél hűtlen kezelés gyanúja miatt zajlik nyomozás. Utóbbi esetében a Nemzeti Nyomozóiroda ismeretlen tettes ellen folytat eljárást, a köztestület egyik tisztségviselőjének feljelentése alapján, aki az ügyvédi kamara több százmillió forintos „gyanús kifizetései” miatt fordult a hatóságokhoz.
