Vizsgálják a Korányi-projekt megvalósítását

Jávor Benedek szerint az unió visszakérheti a 8,1 milliárdos támogatást.

Több sebből vérzik a Korányi-projekt, az egyik az építkezés és az azzal kapcsolatos visszaélések, csalások, a másik a használhatóság – mondta a Magyar Nemzetnek Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. Mint ismert, a 2011-ben indult, Semmelweis Egyetemhez köthető Korányi-projekt célja az volt, hogy 8,1 milliárdos EU-s finanszírozásból egy modern klinikai sürgősségi centrumot hozzanak létre Budapesten. Végül nem csak az EU, a kormány is beszállt a projektbe, így a kezdetben 12 900 négyzetméter alapterületű, négyszintes épület végül

19 400 négyzetméter lett, de minden igyekezet ellenére máig nem kapta meg a használatbavételi engedélyt. A projekt összköltsége eddig 14-15 milliárd forint, ám a sajtó arról is értesült, hogy további milliárdok kellenének az új klinikai tömb üzemképességéhez, hogy fogadhassa a betegeket.

A képviselő szerint igen nagy problémát jelent, az, hogy nem tudni, pontosan mire is használják majd az épületet. Jelenleg ugyanis nincs szükség még egy sürgősségi klinikai centrumra Budapesten, hiszen a négy sürgősségi központ – a Szent István-kórház Merényi úti traumatológiája, a Péterfy-kórház Fiumei úti baleseti központja, a Honvédkórház és a Szent János-kórház – alkalmas a betegek ellátására.

– Nem volt igény erre a beruházásra, csak azért indult el, hogy le lehessen hívni az EU-s forrásokat, de a projekt egyáltalán nem volt beillesztve a budapesti vagy közép-magyarországi ellátórendszer struktúrájába – közölte Jávor Benedek. Kifejtette, hogy az eredeti kommunikáció arról szólt, hogy egy baleseti és sürgősségi központot fognak működtetni, ám az elinduláshoz más kórházakból kellene áttelepíteni a sürgősségi osztályokat, de ettől a kórházak vezetősége érthető okok miatt elzárkózik. Emiatt jelen állás szerint egy ortopédiai és sebészeti központot szeretnének az épületbe helyezni, melyhez a Semmelweis Egyetem különböző osztályairól vinnének oda ágyakat, csakis azért, hogy valami legyen az épületben. – Az EU-s forrásokat viszont nem erre a célra hívták le, így előfordulhat, hogy az unió visszakéri a támogatást, hiszen azt nem sürgősségi központra költötték – mondta Jávor Benedek.

Kifejtette, a kivitelezés során ráadásul gyengébb, silányabb minőségű anyagokat építettek be, amivel 2014 februárjáig legalább 400 millió forintot spórolt a kivitelező. A vállalási ár ugyanaz maradt, pedig a felhasznált anyagok a műszaki egyenértékűségre hivatkozva változtak. – A baj az, hogy ezek az anyagok műszakilag valójában nem voltak ugyanolyan jó minőségűek – mondta a képviselő, aki emiatt tavaly nyáron az Csalás Elleni Európai Hivatalhoz, az OLAF-hoz fordult. Jávor Benedek a Magyar Nemzetnek elmondta: az ügy meglehetősen bonyolult, éppen ezért nem tudni, hogy mennyire ássa bele magát a részletekbe az OLAF, visszajelzés ugyanis nyár óta nem érkezett.

– Az említett műszaki hiányosságok összefüggenek azzal, hogy az épület, melyet már 2013-ban át kellett volna adni, végül nem kapta meg a használatbavételi engedélyt a tűzoltóságtól. Hiányosságokat fedeztek fel, például túl alacsony a légelszívó ventilátorok kapacitása, melyek a folyosók és lépcsőházak füstmentességét szolgálják – tudtuk meg a politikustól.

A 400 millió forintos csalás ügyében az ügyészség nem indított nyomozást. Bár Polt Péter legfőbb ügyész korábban arról tájékoztatta Jávor Benedeket, nyomozást rendeltek el feljelentés kiegészítése céljából, ám az eljárást végül megszüntették – Jávor úgy véli, anélkül, hogy alaposabban kivizsgálták volna az ügyet. Most a Közbeszerzési Hatóság nyomoz, vizsgálják, hogy a projekthez kapcsolódó közbeszerzési szerződések teljesítése megfelel-e a jogszabályoknak.

Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár lapunknak a Korányi-projektről annyit mondott, nem csak a más kórházakból átcsábított orvosokról és nővérekről kell beszélni, hiszen nincs tisztázva az sem, hogy ide honnan érkeznének majd a páciensek. Emlékeztetett: az ügyeleti ellátás átalakítása óta mindenkinek a lakhelye szerinti kórház köteles biztosítani az ügyeleti és a normál ellátást is, és a jelenlegi kórházak Budapest egészét lefedik. – A kérdés az, hogy kik tartoznak majd a Semmelweis Egyetem új klinikai tömbjéhez, és hogy ehhez kitől veszik el az ellátandó területet, és a területtel átadják-e a forrást is. A kórházak működéséhez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozása is szükséges, de a Korányi esetében nem tudni, hogy honnan lesz beteg, valamint az ellátásukhoz szükséges pénzkeret, azaz szakmai nyelven a teljesítményvolumen-korlát – nyilatkozta Kincses Gyula.

A Semmelweis Egyetem projektjével kapcsolatban kerestük a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot is. Érdeklődtünk, pontosan milyen problémák derültek ki a szellőzőrendszerrel kapcsolatban, miért nem engedélyezte a tűzoltóság a használatbavételt, és mi a véleményük a beépített anyagok minőségéről. Kérdéseinkre csupán annyit válaszoltak: folyamatban lévő ügyben nem adhatnak részletes tájékoztatást, de bizonyos dokumentumok hiányosságai miatt nem adták meg a használatbavételi engedélyt. Ez azért is érdekes, mert a Semmelweis Egyetem honlapján közölte: február végére az utolsó, a hő- és füstelvezető rendszer javításával összefüggő munkálatok is befejeződnek, ezt követően adhatja ki a hatóság a szükséges engedélyt. Az egyetem tájékoztatása szerint az új épületben az ellátás várhatóan áprilisban indulhat meg.

Szász Károly, a Semmelweis Egyetem kancellárja lapunknak arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy az EU visszakéri a 8,1 milliárd forintos támogatást, úgy reagált: az unió nem sürgősségi baleseti központ építésére adta a pénzt, hanem a meglévő épületek és funkciók tömbösítésére. A Korányi-projekt szerinte lezárható, és nem merül fel az EU-támogatás visszatérítése. A kancellár tehát nem ért egyet Jávor Benedek álláspontjával.

– A telephelyen központi labor, sterilizáló, intenzív osztály, terápiásszoba, műtő, radiológia és gyógyszertár, valamint 110 ágyas fekvőbeteg-ellátás, továbbá a vonatkozó szabályozásnak megfelelően sürgősségi betegellátó osztály működik majd – sorolta a terveket a kancellár. Mint írta, a második ütemben, az uniós pályázattól függetlenül kizárólag hazai forrásból traumatológiával, és az azt kiszolgáló sürgősségi osztállyal és intenzív részleggel bővültek, és a két forrásból megvalósuló projekt teljesen elkülönül. A Közbeszerzési Hatóság nyomozásához és a 400 millió forintos csalás vizsgálatához a kancellár annyit fűzött hozzá, valóban indult ellenőrzés, és az egyetem minden választ megadott a hatóság által feltett kérdésekre. Szász Károly szerint a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően jártak el, és kifogások az egyenértékűséggel kapcsolatban nem merültek fel. A használhatósággal és funkcióval kapcsolatban a kancellár leszögezte: a budapesti sürgősségi ellátás megszervezése, valamint működtetése szakmapolitikai döntés függvénye, így az egyetem hatáskörén kívül esik. Ugyanakkor úgy véli, hogy a projekt teljes befejezésekor egy olyan újonnan felszerelt, hiánypótló klinikai környezet alakul majd ki, amely a várakozásaik szerint ugrásszerűen javítja a közép-magyarországi régió ellátását. – Tapasztalataink szerint a felszerelt, modern egyetemi környezet a szakdolgozóknak és az orvosoknak is egyaránt vonzó – mondta a kancellár. Az egyetemtől szerettük volna megtudni, hogy pontosan mennyi pénzre van még szükség ahhoz, hogy befejezzék a projektet, és valójában mi volt az oka annak, hogy korábban nem kapták meg a használatbavételi engedélyt, ám lapzártáig ezekre nem érkezett válasz.