Azonosítás, őszinte pillanatok és traumafeldolgozás – segítség az elfeledett gyermekeknek

Érzelmi elhanyagolás, testi-lelki bántalmazás, szerhasználat, magány, láthatatlanság és kilátástalanság. Ezek mind a diszfunkcionális családok velejárói, hiszen a függőség a családi rendszer működési zavara, a család betegsége. Ezekben az életközösségekben mindenki sérül, a gyermekek közül sokan szintén függővé válnak. Idén nyolcadik alkalommal tartotta meg a Máltai Szeretetszolgálat a szakmai konferenciáját neves szakértőkkel, a szakma képviselőivel, hogy a hallgatósággal együtt tölthessenek el egy egész napot a szenvedélybeteg szülők gyermekeiért, hogy többé ne legyenek elfeledettek. Az egész napos előadás-sorozat mellett workshopokkal, kerekasztal-beszélgetéssel, kisebb szakmai diskurzusokkal és kiscsoportos foglalkozásokkal várták a résztvevőket október 14-én kedden a Lurdy Házban.

Szabadhegÿ Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke Fotó: Kovács Bence – Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Fotó: Kovács Bence – Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Apa, anya, pia

Frankó András ezután felolvasott egy írást, ami egy családterápiás folyamat alatt született. Hosszú ideje jár hozzájuk egy pár, melynek tagjai a szenvedélybetegséggel való küzdelem nagy lépcsőfokán vannak túl, jelenleg a felépülésben. A férfi beleegyezésével osztotta meg a történetet a családterapeuta: „Nem voltam képes a teljes asszisztenciára, nem voltam képes a józanságra. Nem voltam képes arra, hogy jó apa legyek. Kezdetben heti négy-öt alkalommal egyre komfortosabban éreztem magam. Harmincöt napja nem ittam, illetve nem használtam semmit. Eljött a születésnapom. A feleségem mindig tortát készít ilyenkor, a lányomtól más dolgok mellett egy karkötőt kaptam ajándékba. Erre három gyöngy van felfűzve a következő betűkkel: A, P, A. Nem emlékszem arra, hogy valaha jobban örültem volna bármilyen ajándéknak. Még csak ennyi idő telt el a felépülésben, és a gyerekek máris visszajelzik, hogy valami jó nekik. Feltettem a csuklómra, és azóta is büszkén és hálásan viselem. Nagyjából két héttel később ülök a szombat reggeli anonim gyűlésen. Beült két srác totál részegen, bemindenezve. Borzasztó rosszul éreztem magam, azért jövök ide, mert szeretnék nem inni. Mit kell ebből tanulnunk, hogyan tudnék kapcsolódni ezekhez a srácokhoz, akik azt se tudják, hol vannak a jelenlegi állapotukban. Mit üzen nekem a Felsőbb Erő? Magam elé bámulok, felszólal a gyűlésvezető, kapok egy új nézőpontot, s miközben még mindig magam elé bámulok, a csuklómra pillantok, amelyen a karkötőt hordom, és amelyen az utolsó karakter elmozdult, végigcsúszott a zsinóron, így a sor elejére került. AAP. A Felsőbb Erő üzenete, a legjobb helyen vagyok, hiszen felismerem az Apa, anya, pia című könyv betűit.”

Hoffmann Kata klinikai szakpszichológus és Kovács András Péter, a Töltsd velünk podcast műsorvezetője. Fotó: Kovács Bence

Szeretem ezt a hangszert

Hoffmann Kata klinikai szakpszichológus, színházterapeuta, a Láthatatlan árvák és a Megsebzett gyermekkor könyvek szerzője a Csak a testemen keresztül című előadásában a test szerepéről beszélt a terápiában. 

Akkor tekinthető megdolgozottnak egy trauma, amikor az ember már tud róla beszélni, illetve amikor úgy tud róla írni, hogy már nem ő sír, hanem az, aki olvassa

– mondta el a több mint húsz éve diszfunkcionális családban felnőtt, felnőtt gyermekekkel dolgozó szakember. – Az a tapasztalatom, sokan vagyunk, akik diszfunkcionális családból származnak vagy ahol nagyon koraiak a sérülések, akik egyszerűen azt érzik, nem hozzáférhetők bizonyos élmények és tapasztalatok. Ha valakit rémisztenének bizonyos módszerek, amiben nem beszélni kell, hanem mozgással, testtel dolgozni, annak bátorításként mondom, úgy mentem először színházterápiára, hogy vagyok én, ez így a fejem, tehát itt fent vagyok én. És van a testem, ami a szükséges rossz, ami a helyén tartja a fejemet. Így viszonyultam a saját testemhez, de megtapasztaltam, hogy mégis önazonosan és jól tudok már lenni a testemben, és nagyon sok élmény vált hozzáférhetővé azáltal, hogy elkezdtem egy módszerrel dolgozni, és azóta nagyon szeretem ezt a hangszert – magyarázta a színházterapeuta szakember. – Az elfeledett gyerekeknél, illetve azoknál, akik ártalmas gyermekkori tapasztalatok között nőnek föl, a saját testhez való viszony, az énhatár, a testhatárok sérültek. Van olyan, akinek folyamatosan megsértik a határait érzelmileg és fizikálisan is, így az adott gyermek nehezen fog viszonyulni a saját testéhez. Ez gyakran megnyilvánul a saját testtel való bánásmódban is, nem túl barátságosan viszonyul a saját testéhez, nem tiszteli annak határait, túlhajtja magát, nem veszi figyelembe a saját teste szükségleteit. 

Amikor valami nem kerek

Hoffmann Kata felhívta a figyelmet, sokszor az elfeledett gyerekek olyan közegben szocializálódnak, ahol a saját igényeik nem voltak kielégítve, nem figyeltek rájuk, nem volt egy olyan biztonságos kötődésen alapuló kapcsolat, nem tudják, hogy a szükségleteik és igényeik reálisak, azok kifejezhetők, azok kielégíthetők. Nekik nagyon nehéz később megtanulni azt, hogy egyáltalán azonosítsák a saját szükségleteiket, és eljussanak oda, hogy joguk van a saját szükségleteikhez vagy akár bizonyos helyzetekben nemet mondjanak mások szükségleteire annak érdekében, hogy a sajátukat tudják képviselni. Ez is egy hosszú tanulási folyamat. A szakember azt is elmondta, ezek a gyerekek sokszor nem tudják megfogalmazni, mi történt, csak azt érzik, hogy valami nem kerek, sokszor azt érzik, hogy a testük intenzíven reagál valami élményre, ingerre, helyzetre. Ezért is nevezte fontosnak a testtel való munkát. 

Segítség a bajban

A Bántalmazott gyerekek – a segítség lehetőségei és korlátai a Kék Vonal tapasztalatai szerint című előadást Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője tartotta. Az előadó a lelkisegély-szolgálat működéséről beszélt, amely telefonos és chates elsősegély-vonalat működtet gyermekeknek és szülőknek, szakembereknek. A szakember elmondta, egy év alatt 30-35 ezer megkeresést bonyolítanak le, melyekben elsőként érzelmi bántalmazásról szóló esetek állnak, de gyakori a fizikai bántalmazás és a kortárs bullying is és folyamatosan növekszik az elhanyagolás és a szexuális bántalmazás miatti megkeresések száma. A Kék Vonal segélyszolgálatát a gyerekek a 116 111-es számon, a felnőttek a 116 000 számon érhetik el, továbbá a kek-vonal.hu oldalon kérhetnek segítséget.

A szenvedélybeteg családok kiskorú gyermekeiről és a támogatási lehetőségekről Marton Krisztina addiktológiai konzultáns, szupervizor és  Tőkés Tibor szociálpolitikus, családkonzulens beszélt a Játékok és dilemmák – az AAP-program tapasztalatai a szegregátumban című előadásukban. A szakemberek nyírségi kisfalvakat járva, a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett Jelenlét Pontokon megforduló gyerekeknek tartanak havonta játékos AAP-foglalkozásokat Jerry Moe Gyerekszemmel a függőségről és a felépülésről című könyve alapján. 

Gergál Tímea addiktológiai konzultáns, szociális munkás, szupervizor, az INDIT Közalapítvány Kamasz Addiktológiai Regionális Centrum vezetője és Máté Zsolt addiktológai konzultáns, családi tanácsadó, szociális munkás, az INDIT Közalapítvány „Alternatíva” Ifjúsági Iroda programvezetője számoltak be a Kamasz AAP-csoportokról Pécsett. Az elért eredmények közül kiemelkedő, hogy nagy részben oldódott a fiatalok elszigeteltsége, örömmel mentek és várták a csoportos alkalmakat, és igazi közösséggé alakultak. Voltak, akiket egyéni folyamatba is be lehetett csatornázni, és többeknek kapcsolódtak be a hozzátartozói a speciálisan őket segítő csoportokba. 

Palacsintaterápia és szeretet: Gyermekpszichiátria másképp című előadást tartott dr. Jáki Tamás, a Hetényi Géza Kórház gyermekpszichiáter rezidense, Sós Eszter irodalomterapeuta, az MMSz Fogadó Pszichoszociális Szolgálatának terápiás munkatársa az irodalomterápia erejéről beszélt a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyerekeinél. 

Élményalapú terápiás módszerekről szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekeinél címmel F. Lassú Zsuzsa pszichológus, egyetemi docens tartott előadást, melyben mesélt az élményalapú, test- és érzelemfókuszú technikákról, mint például a szomato-pszichoterápiák, EMDR, brainspotting, imaginációs technikák, melyekről az Érzelemszabályozás a gyakorlatban című könyvből is olvashatunk.

Négy helyszínen zajlottak párhuzamos programok, a nagyteremben kerekasztal-beszélgetést tartottak a Szenvedélybeteg szülők felépülése során nyújtott támogatás a szülők szülősége szempontjából címmel. A kerekasztal-beszélgetést Frankó András családterapeuta nyitotta meg, részt vett rajta 

• Bélley Csaba, a pomázi Boldog Gellért Szakkórház addiktológia osztályának programvezetője, 
• Böcskei Balázs addiktológiai konzultáns, a Józan apaság létrehozója, 
• Kardos Edina klinikai szakpszichológus, szakmai programvezető a Kaposi Mór Oktató Kórház Pszichiátriai és Addiktológiai Centrum Töröcskei Rehabilitációs Részlegéről, 
• Lovizer Dániel pszichológus, addiktológiai konzultáns, felépülő, a szőci Családi Felépülési Központ munkatársa, 
• Végh Anikó mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakember, támogatott lakhatás esetfelelős a dunaharaszti MPE Hajnalcsillag Szenvedélybetegek Rehabilitációs Otthonból. 
• A beszélgetést Király Eszter újságíró moderálta. 

Lovizer Dániel elmesélt egy történetet az egyik, utógondozói rendszerben megtapasztalt sikerükről. Már hét hónapja józan lehetett a kliens, és elmondta, a négyéves kisfiával mentek horgászni. A kisfiú talált még egy doboz sört az apja platós autójában, amire már az apa sem emlékezett, hogy korábban otthagyta. Az apa azt mondta, majd a horgászat végén hazaviszik, és odaajándékozza a papának vagy bárki másnak, nem fogja meginni. Kissé felkavarta a helyzet a férfit, hogy ott van a sör, de amikor visszament a kocsihoz, kiborította, és kidobta a dobozt. A horgászat végén a kisfiú megkérdezte, hol van a sör. Az apukája elmondta neki, kiöntötte, mire a kisfiú azt válaszolta, nem hiszi el. Azt mondta, apa, én ezt nem hiszem el, légy szíves, lehelj rám. Ezt azért osztotta meg a férfi akkor, mert hét hónapja józanul ott döbbent rá arra, mit is jelenthetett az ő alkoholizmusa. 

Ön vagy családtagja, barátja függőségi problémában szenved vagy érintett? Kérjen segítséget, tájékozódjon! 

A szenvedélybetegség kimondható!