Hatvan szervezetet hoznának létre a Klik helyett

A szervezetek önálló jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel rendelkeznének – mondta a miniszter.

Balog Zoltán „A jövőért, gyermekeink oktatásáért” című országos igazgatói konferencián hangsúlyozta: el kell jutni odáig, hogy az igazgatók valódi felelős vezetők, irányítók tudjanak lenni. Ennek érdekében nagyobb mozgástérre, több döntési lehetőségre van szükség, és ez ügyben már jelentős előrelépések történtek.

Várhatóan áprilisban megszülethet a kormány döntése a Klik átalakításáról – tudatta az oktatási államtitkárság pénteken. Az elképzelések szerint tankerületeket összevonnának, de megyehatárokat nem lépnének át. Egy-egy fenntartóhoz mintegy 50-60 iskola tartozhat, de ennek meghatározását befolyásolja a gyerekek létszáma, az iskolák száma, költségvetése és a fizikai távolság is.

Az új fenntartók mintegy 5-10 milliárdos költségvetési szervek lehetnek, azokon a számításokon, hogy ez mennyi költségvetési pluszforrást igényelhet, jelenleg dolgoznak. A gazdálkodási és az irányítási funkciót szétválasztanák, egyfajta duális modellben gondolkodik a tárca – ismertették.

Lesz egy központi szerv is, a tárca és a 60 fenntartó között, ez azonban egészen kicsi lenne, irányítástervezési, stratégiai feladatai lennének. Az államtitkárság cáfolta, hogy egy olyan megaszervezet jönne létre, amely az egyetemeket is magában foglalja.

Jelezték: a fenti opció mellett még öt lehetséges modell is napirenden van, ezeket is a kormány elé viszik, és a kabinet hozza meg a végső döntést még április elején. Tájékoztattak arról is, hogy várhatóan szeptembertől az első és a második évfolyamon eltörlik a tartós tankönyvek rendszerét, ilyen kisdiákoktól ugyanis nehéz elvárni, hogy úgy kezeljék ezeket a kiadványokat, mint a felsőbb évesek.

Beszélt arról is, hogy nemsokára a kormány elé terjesztenek egy javaslatot, amely szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyett mintegy hatvan olyan szervezetet hoznának létre, amelyek rendelkeznek önálló jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel, így az igazgatók közvetlenül tudnák elérni azokat a szervezeteket, ahol a döntések megszületnek.

A miniszter úgy fogalmazott, előre kell haladni, nem hátra, nem szeretnének visszatérni a 2010 előtti helyzethez, amikor 1200 milliárd forintos adósságuk volt a fenntartó önkormányzatoknak, csődben voltak, kiszámíthatatlan volt az iskolák finanszírozása. Bejelentette, a köznevelés irányítói újabb országjárásra indulnak, regionális fórumokon szeretnének az iskolaigazgatókkal találkozni és párbeszédet folytatni.

Balog Zoltán a diákok terhelhetőségéről azt mondta, nagy vita lesz, de nem szabad elkapkodni a döntéseket, alaposan át kell mindent gondolni. Beszélni kell az egész napos iskoláról, a 9 osztályos általános iskola kérdéséről, a szakképzés és az általános képzés egymáshoz való viszonyáról.

A tanárképzésről szólva közölte, abban korábban sokan úgy vettek részt, hogy csak a felnőtté válásukat akarták késleltetni, a statisztikák szerint csaknem minden harmadik pedagógushallgató pályaelhagyó lett. Az elmúlt két évben azonban mintegy 30 százalékkal nőtt a tanárképzésben részt vevők száma.

A miniszter kitért arra, hogy a pedagógusok minősítési rendszerét is egyszerűsítik, csökkentik az ezzel járó a terheket.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke azt mondta, a párbeszéddel megnyílt egy kapu, így talán változást lehet elérni. Úgy fogalmazott, a vezetőknek, politikusoknak, tudósoknak nem szabad azt hinniük, hogy az ötleteket viták, kísérletek nélkül meg lehet valósítani, hogy kritika nélkül rá lehet erőltetni a gondolatokat a közoktatásra, a tanárok lelkesedése nélkül ugyanis kudarcra van ítélve mindenfajta próbálkozás.

A 21. században nyitott, gondolkodni tudó, az információt megszűrni és kritikusan szemlélni képes, a saját szakmájukban kiválóan képzett fiatalokra van szükség ahhoz, hogy helyt tudjunk állni a nemzetek egyre fokozódó versenyében – jelentette ki.

Véleménye szerint a reformnak nem pénzkivonást kell jelentenie, bár több kormány is így gondolta a múltban. A hibákat azonban el kell ismerni, az energiát pedig arra kell fordítani, hogy tényleges változásokat lehessen elérni – hangsúlyozta az MTA elnöke.

Fontolóra veszi a sztrájk meghirdetését a pedagógus-sztrájkbizottság, ha a hétfői tárgyaláson néhány fontos kérdésben nem sikerül dűlőre jutni a kormánnyal – közölte a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a TV2 Mokka című műsorában pénteken.