Balog Zoltán a diákok terhelhetőségéről azt mondta, nagy vita lesz, de nem szabad elkapkodni a döntéseket, alaposan át kell mindent gondolni. Beszélni kell az egész napos iskoláról, a 9 osztályos általános iskola kérdéséről, a szakképzés és az általános képzés egymáshoz való viszonyáról.
A tanárképzésről szólva közölte, abban korábban sokan úgy vettek részt, hogy csak a felnőtté válásukat akarták késleltetni, a statisztikák szerint csaknem minden harmadik pedagógushallgató pályaelhagyó lett. Az elmúlt két évben azonban mintegy 30 százalékkal nőtt a tanárképzésben részt vevők száma.
A miniszter kitért arra, hogy a pedagógusok minősítési rendszerét is egyszerűsítik, csökkentik az ezzel járó a terheket.
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke azt mondta, a párbeszéddel megnyílt egy kapu, így talán változást lehet elérni. Úgy fogalmazott, a vezetőknek, politikusoknak, tudósoknak nem szabad azt hinniük, hogy az ötleteket viták, kísérletek nélkül meg lehet valósítani, hogy kritika nélkül rá lehet erőltetni a gondolatokat a közoktatásra, a tanárok lelkesedése nélkül ugyanis kudarcra van ítélve mindenfajta próbálkozás.
A 21. században nyitott, gondolkodni tudó, az információt megszűrni és kritikusan szemlélni képes, a saját szakmájukban kiválóan képzett fiatalokra van szükség ahhoz, hogy helyt tudjunk állni a nemzetek egyre fokozódó versenyében – jelentette ki.
Véleménye szerint a reformnak nem pénzkivonást kell jelentenie, bár több kormány is így gondolta a múltban. A hibákat azonban el kell ismerni, az energiát pedig arra kell fordítani, hogy tényleges változásokat lehessen elérni – hangsúlyozta az MTA elnöke.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!