A 2010-es felsőzsolcai árvíz különös utóélete

Az Auchan hárított, az akkori környezetvédelmi államtikár kitért, hetven roma munkára vár.

Ezek után nem csoda, hogy Tóth Bertalan cége is rendre megkapta az árvízvédelmi létesítmények építésére kiadott engedélyeket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságától. Az viszont már nagyon furcsa, hogy az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozatában – amelyben az Auchan Magyarország Kft.-nek megadja a vízjogi üzemeltetési és a fennmaradási engedélyt – Tóth Bertalan már eltűnik az értesített érintettek közül. És az sem mondható mindennapinak, hogy a határozat indoklása nagyvonalúan eltekint attól, hogy az engedélykérelmet nem a telek százszázalékos tulajdonosa írta alá.

Ez idő alatt mindössze a komposztáló silót helyezte át az Ibo Plus Kft., a csarnokot nem építette fel, ma már le is fedték térkővel a helyét Tóth Bertalan telephelyén. A sors furcsa fintora, hogy ha elkészült volna időben, valószínűleg elöntötte volna a víz. Mint szó volt róla, 2010-ben kilépett a medréből a Boldva és a Sajó, elárasztva a környéket. Víz alá került az Auchan üzlete és a közeli Felsőzsolca is. Épp a Tóth Bertalan telkére felhúzott gát foghíjas kivitelezése miatt történt ez: a gázvezetékek felett, ahol ugyanis mobilgáttal jó eséllyel meg lehetett volna állítani az áradatot, az Auchan csak homokzsákokkal védekezett, ezeket be is döntötte az ár. A hipermarket homokja (némi szeméttel feldúsítva) egyébként a mai napig ott áll a gyökerekkel telehordott egykori betonsiló mellett.

A 7,5 ezres Felsőzsolcáról 1500 lakost ki kellett telepíteni, 160 ház összedőlt, de a legtöbb állva maradt ingatlanban is kár keletkezett. Az eset miatt menesztették Filotás Ildikót, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (OKTVF) akkori vezetőjét, aki kiadta a hipermarket építési engedélyét. Illés Zoltán, aki hat évvel ezelőtt környezetvédelmi államtitkár volt, korrupciót emlegetett azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok kezdeti elutasításának dacára mégis megszületett az engedély, amely lehetővé tette, hogy megépüljön az áruház.

Tóth Bertalan levelet is írt az államtitkárnak, amelyben az ügy kivizsgálását kérte, ám Illés Zoltán a válaszában lényegében kitért a kérés elől. A vállalkozó ekkor az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordult. Szabó Máté akkori ombudsman pedig megállapította, az OKTVF főigazgatója azzal, hogy három hónapos késedelemmel terjesztette fel a vállalkozó jogorvoslati kérelmét a másodfokú hatósághoz, nem tett eleget a jogszabályból fakadó döntési és fizetési kötelezettségének, ebből következően visszásságot okozott. Az alapjogi biztos ezért arra szólította fel a hatóságot, hogy a jövőben időben kezelje a fellebbezéseket, és fordítson kiemelt figyelmet a jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos eljárások jogszerűségére.

Tóth Bertalan az ombudsmani jelentéssel a birtokában a bírósághoz fordult. A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítélete rá is mutatott arra, hogy az OKTVF mint másodfokú hatóság túllépte a jogszabályban előírt ügyintézési határidőt, ám a testület szerint ez önmagában nem alkalmas arra, hogy az ügy érdemére kiható jogszabálysértésként kezelje a bíróság. Másodfokon a Fővárosi Törvényszék utasította el a vállalkozó kérelmét.

A vállalkozó az Auchan magyarországi beruházási igazgatójának, Bernard Guntznak is írt, aki válaszában azt közölte, hogy az áruházlánc hazai képviselője nem érintett a jogvitában, az kizárólag Tóth Bertalanra és az Arcadomra vonatkozik, a levelet pedig köszöni, és csupán tájékoztatásnak tekinti.

Mi is megkerestük a társaságot: az Auchan Magyarország Kft. ekkor ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy „a hivatkozott üggyel kapcsolatos pernek, vagy abból eredő bármely jogvitának nem részese”. A cég állította, hogy jogkövető vállalatként jár el, ugyanakkor sajnálattal értesült az esetről, de az ügy eldöntése szerintük a bíróságra tartozik. Rákérdeztünk arra is, hogy most meg tudnának-e birkózni egy 2010-es méretű árvízzel, mire azt írták, hogy az érintett terület árvízvédelmével kapcsolatos kérdésekben a vízügyi hatóság az illetékes, ugyanakkor tudomásuk szerint a helyi védelem megfelelő.

Igen ám, de az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2008-ban kiadott engedélye telektulajdonosként – jogtalanul – az Ibo Plus Kft.-t, a megvalósult létesítmények – tehát a gát – tulajdonosaként viszont az Auchan Magyarország és az Immochan Magyarország Kft.-t nevezi meg. Tóth Bertalan nagy valószínűség szerint hiába reméli, hogy kártérítést fizet, vagy felépíti a szerkezetkész csarnokot az Arcadom, illetve az ugyanarra a címre bejegyzett Ibo Plus: a két cég ellen felszámolási eljárás indult.

Lakatos Attilát, a borsodi vajdát azért háborítja fel ez a történet, mert a fel nem épült csarnokba ő szervezte volna a munkásokat.

– Már szinte azt beszéltük Bertalannal, hogy az a körülbelül 70 roma ember melyik műszakba jön majd kamionokat és a tartályokat tisztítani. Ehhez képest most ezek az emberek naponta kérdezgetnek engem, hogy bátya, mikor lesz már munka – mondja.

Lakatos Attila emiatt az érintettekkel a közeljövőben a miskolci Auchan elé vonul tüntetni, „nehogy már azt higgye ez a cég, hogy multiként mindent megtehet ebben az országban”. A sors fintora, hogy a vajda hozott volna munkást Felsőzsolcáról is, arról a településről, amit épp az Auchan hiányos gátjai miatt borított el az árvíz.