Mindezek mellett az évek óta tartó teljesítményromlás hátterében megjelenhet az is, hogy az oktatáspolitika szándékosan szűrőként használja a felvételit: évről évre emelik a követelményszintet, hogy a kormányzat elképzeléseinek megfelelően a gimnáziumi érettségit biztosító iskolák helyett a szakmát adó képzéseket végezzék el a diákok. Végül, de nem utolsósorban, az általános iskola végén nincsenek kimeneti követelmények, így most is szabályozatlanok a középiskolai felvételihez tartozó teljesítményelvárások, akár csak 2010 előtt. Miután a központi felvételik nem standardizáltak, ezért is hullámozhatnak az eredmények, hiszen nem tudni, hogy a vizsgák pontosan mit is mérnek.
– Nagyjából egyforma nehézségűek szoktak lenni a középiskolai felvételik, de a négy évfolyamos gimnáziumok idei matematika-feladatsora talán nehezebb volt. A maximális 50 pontot nagyon nehéz lett volna elérni, de a jobb képességű gyerekeknek a 40 pont reális lehetett – nyilatkozta lapunknak Hajnal Gabriella, a Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium vezetője. Hozzátette: amelyik diák begyakorolta a vizsgafeladatokat, azt nagy meglepetés nem érhette. Az iskolaigazgató elmondta, náluk az idei felvételi pontszámok átlaga elérte a 65-70 százalékot. Ő egyébként úgy látja, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok már kevésbé népszerűek, mint pár éve, ugyanakkor könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy összességében a gimnáziumokba többen jelentkeztek, főként hogy a szakképzés átalakítása miatt nagy a bizonytalanság.
