Elégedetlenek a köznevelési kerekasztallal a gimnáziumi igazgatók – derült ki a Magyar Nemzet birtokába jutott nyilatkozat tervezetéből. Ebben a többi közt az szerepel: bár a tiltakozás készítői tiszteletben tartják, hogy az állam maga dönt arról, milyen formában kívánja finanszírozni a közoktatást, de nem értenek egyet azzal, hogy az önkormányzatok rossz iskolafenntartók lettek volna.
A tankönyvpiac kapcsán elfogadják, hogy meg akarta erősíteni az állam a tankönyvkiadást, igaz, „ha az elkészült könyvek nem állják ki a minőségi próbát, akkor úgysem lesz hosszú életű ez a próbálkozás”. Azzal viszont nem értenek egyet, hogy szigorúbb engedélyezési kritériumok helyett állami monopólium bevezetésével szorítják ki a magánkiadók sokszor igen színvonalas tankönyveit a piacról. Hangsúlyozzák, tisztában vannak vele, hogy „nem korlátlanok az ország pénzügyi erőforrásai”, de egyet nem értésüknek adtak hangot, hogy eltörölte a kormány a pedagógusbérek minimálbérhez kötését, „s ezáltal eljátszották azt a lehetőséget, hogy hosszú távra biztosítsák a pedagógus hivatás társadalmi presztízsének javítását”.
Az igazgatók kritizálják azt is, hogy 24-26 órára emelték a tanárok heti óraterhelését, mert „ezzel a béremelés jelentős részét bújtatva többletmunkával ellentételezik”, ami „súlyosan veszélyezteti az oktatás színvonalát”. Leszögezik: nem fogadják el, hogy a kormány nem hajlandó ezzel az alapvető fontosságú kérdéssel foglalkozni, ezért követelik a heti 22 tanóra visszaállítását. Kiemelik, valóban szükséges volt a pedagógusok minősítési rendszerének bevezetése, de azt nem a megvalósult formában kellett volna bevezetni, „a minősítéssel kapcsolatos anomáliákat sürgősen orvosolni kell”. Bár azt jogosnak tartják, hogy újból legyen lehetőség a minőségi oktatói munka bérezésére, azt már nem, hogy ez az egyébként is tervezett és törvényi kötelezettséget jelentő 2016. őszi béremelés terhére valósuljon meg.
A gimnáziumi igazgatók azt írják, ha a felsorolt problémákban nem történik változás, azzal a kormányzat kinyilvánítja, hogy valójában egy fillérrel sem akar többet költeni az oktatásra, és feleslegesen újabb „reformőrületbe” hajszolják a közoktatás szereplőit a valódi, de kevésbé látványos, módszertani megújulás helyett. Emellett azt érhetik el a döntéshozók, hogy minden szándékuk ellenére szembefordítják a közoktatás szereplőit az oktatási kormányzattal. „Mi magunk pedig nem látjuk értelmét a köznevelési kerekasztal munkájában való további részvételnek” – írják.
Lapunk érdeklődésére Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének (GOSZ), illetve az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) elnöke arról tájékoztatott: az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatóinak Grémiuma fogalmazta meg a nyilatkozat alapját, amit pedig a GOSZ és a Nemzeti Pedagóguskar vezetői tagozatának közös szakmai konferenciáján dolgoztak át. A hamarosan nyilvánosságra kerülő és az Emberi Erőforrások Minisztériumának is megküldendő nyilatkozathoz eddig több mint 50 gimnázium csatlakozott.
Mint Szebedy elmondta, az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti a tárgyalásokon, hogy minden olyan oktatási ügyet érintő kérdést, amely hosszú távon forrástöbbletet kívánna, a Nemzetgazdasági Minisztérium béremelési követelésnek értelmez. – Ezzel a közvéleményt negatív irányba lehet terelni, mondván a pedagógusoknak nem elég az eddigi béremelés – magyarázta. Holott a jelenlegi emelés még 2013-ban történt, de miután azt több lépcsőben, évekre elnyújtva fizeti ki a kormány, a négy évig tartó részletekben történő kifizetés úgy jelenik meg évenként a médiában, mintha a tanároknak egyfolytában béremelést adnának.
Felvetésünkre, miszerint lát-e valós esélyt arra, hogy a kormány érdemben foglalkozik majd a kritikáikkal, úgy felelt: a választások közeledtével van rá esély. – A valós megegyezés esélye 2018-ban tud megjelenni eredményként – mondta az igazgató. Szebedy szerint jelenleg csak annyira kezeli a kormány a problémákat, mintha egy súlyos betegségre csak fájdalomcsillapítót írna fel az orvos.
Kérdésünkre, felmerült-e benne, hogy otthagyja a kerekasztalt, Szebedy elmondta: az OKNT elnökeként ül a tárgyalásokon, ahova 40 szakmai szervezet delegálta, többek között a GOSZ. Így ha például a GOSZ úgy is döntene, hogy hagyja ott a kerekasztalt, ez csak a delegáltsági jogát csökkentené, miután maga a szervezet önállóan nem tagja a kerekasztalnak. Az OKNT az oktatást felügyelő miniszter törvényes tanácsadó testülete, ezért ő személy szerint csak annyit tehetne, hogy lemond a pozíciójáról. Ugyanakkor hozzátette: a gimnáziumi igazgatókkal közösen az a céljuk, hogy életben tartsák a legsúlyosabb szakmai kérdések ügyét, különben lehetetlen lesz hosszabb távon megoldani az oktatási problémákat.
