Minden szempontból megkurtították az új kanadai kormány alatt a kommunizmus áldozatainak készülő, ottawai emlékmű terveit. Bár az ötlet kezdeményezői továbbra is bíznak abban, hogy az emlékművet jövőre át adhatják a publikumnak, az nem ott lesz és nem is úgy néz majd ki, mint ahogyan eredetileg elképzelték.
A korábban kiválasztott látványterveket kidobták, az új koncepció pedig, amelynek kiválasztása még nem történt meg, méretében és büdzséjében is jóval kisebb lesz az eredetinél. Az előző kanadai kormány ugyanis bár vállalta, hogy 4,2 millió kanadai dollárral száll be a költségekbe, a januárban felállt Trudeau-kormány ezt az összeget 1,5 millióra módosította. Az emlékmű költségeihez (amely jelenleg 3 millió kanadai dollár) több kommunista múlttal sújtott ország is hozzájárult. Ezek közül Magyarország tette a legnagyobb összegű felajánlást. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tavaly júliusban jelentette be, hogy saját javaslata alapján a Gulág Emlékbizottság 25 millió forinttal járul hozzá a mű elkészüléséhez.
Mint ismert, Kanada az 1956-os forradalom és szabadságharc után 43 ezer magyar menekültet fogadott be. Noha Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár februárban hivatalos látogatást tett Kanadában, az emlékmű kapcsán mindössze annyit mondott, hogy legkésőbb 2017-ben átadják. A változtatásokról, s azok okairól nem tett említést.
Ismeretes, az emlékművet az előző kanadai kormányhoz közel álló Tribute to Liberty (TTL) nevű civil szervezet kezdeményezte még 2008-ban. Az eredeti koncepció kritikusai (egyebek közt a Kanadai Királyi Építészeti Intézet) elsősorban azt kifogásolták, hogy az emlékmű túlzottan domináns helyen lenne a legfelsőbb bírósággal szemben. Nem sokkal azután, hogy hatalomra került a Justin Trudeau vezette új kormány, az illetékes hatóság visszavonta az eredeti területre szóló építési engedélyt. A döntést többen üdvözölték, köztük Ottawa polgármestere, Jim Watson is.
– Április 28-án megkaptuk az engedélyeket arra, hogy továbbra is a Wellington Streeten, ám a legfelsőbb bíróságtól távolabb, a Garden of the Provincesben készítsük el az emlékművet – mondta lapunknak Alide Forstmanis, a Tribute to Liberty pénzügyekért felelős munkatársa a minap. Hozzátette, a látványtervre egyelőre még nem írtak ki az új pályázatot, az ezzel megbízott bizottság azonban várhatóan a napokban feláll. Emlékeztettek arra is, hogy a győztes pályázatnak figyelembe kell majd vennie azt a kormány által megrendelt közvélemény-kutatást, amelyet 8500 kanadai bevonásával bonyolítottak le februárban.
A felmérésben a megkérdezettek hetvenkét százaléka azt válaszolta, az emlékműnek Kanada szabadság, demokrácia és emberi jogokba vetett hitét kéne tükröznie, szemben azzal a harminckét százalékkal, akik annak örülnének, ha a szobor a kommunista országból Kanadába emigráltak élményeit elevenítené meg. Ötvenkét százalék válaszolta azt, hogy az emlékmű környezetének a reflektálás és elmélyedés terének kéne lennie, ellentétben azzal a negyvenhárom százalékkal, aki úgy gondolta, az emlékműnek párbeszédre kéne sarkallnia, és arra kéne ösztönöznie a látogatókat, hogy többet tudjanak meg a múltról. Ötvenhárom százalék mondta azt, hogy egy meghitt környezetbe ágyazott emberi léptékű emlékművet látnának szívesen egy grandiózus mű helyett.
Alide Forstmanis hozzátette, szeretnék meggyőzni az illetékes kormánytagokat arról, hogy az emlékmű átadása legyen része jövőre a Kanada megalapításának 150. évfordulóján rendezendő hivatalos ünnepségnek. Hozzátette, hogy az eljárásbeli nehézségek miatt ez nem lesz egyszerű, de úgy gondolja, meg kell próbálni, mivel az emlékmű leleplezése a kanadai történelem fontos mozzanata.
