Igazán ideje volt már ennek a sztrájknak. Sokaknál betelt a pohár. Nem elég a havi 90, ennyi pénzből nem lehet megélni – kommentálta nyilván a havi 90 ezer forintos nettó keresetére utalva a kétórás figyelmeztető sztrájkot tegnap egy középkorú ügyintézőnő a zuglói polgármesteri hivatalnál. Nemcsak ott, hanem országszerte mintegy száz helyhatóságnál tartottak munkabeszüntetést az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők, életpályamodellt és tisztességes bért követelve.
A XIV. kerületi önkormányzathoz érkezők viszonylag egykedvűen vették tudomásul a bejárat közepére kitett táblát, ami a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által szervezett munkabeszüntetésre figyelmeztetett. Volt, aki a táblától rögtön visszafordult, mások viszont óvatosan megkerülték és besurrantak a padokhoz, hogy ott várják meg a 10 órát. A pultoknál nem ült senki.
– Miért sztrájkolnak itt? – tette fel a kérdést egy fehér inges, középkorú férfi.
– Elegük van nekik is – válaszolt egy régebben ott várakozó nő, bár az nem derült ki, hogy ő pontosan miért elégedetlen. Ahogy Zuglóban, úgy sok más ellenzéki és néhány kormánypárti vezetésű önkormányzatnál is leállt a munka reggel 8 és 10 óra között, de névvel nyilatkozni senki nem akart még a XIV. kerületben sem. Talán az állásukat féltették a dolgozók. Az ügyfélfogadás helyszínén kis tábla figyelmeztetett mindenkit arra, hogy a kamerák nemcsak a képeket, hanem a hangot is rögzítik. Bár ezt nyilván nem az ott dolgozók miatt tették ki, az óvatosságra ez is elég okot adott.
– Vannak itt olyan dolgozók, főleg középfokú végzettséggel, akik nettó 90-100 ezer forintot visznek haza havonta 25-30 év munkaviszony után is – erről már Aranyossy Zsolt, az MKKSZ helyi szervezetének elnökhelyettese beszélt lapunknak. Azt mondta, hogy ott a 210 önkormányzati dolgozó kivétel nélkül részt vett a munkabeszüntetésben. Kitért arra az MKKSZ által már korábban ismertetett helyzetre is, hogy a több mint 36 ezer önkormányzati dolgozó közül 24 ezernek a fizetése nyolc éve nem változott, éppen ezt orvosolná a kért béremelés. Arra a felvetésre, hogy ha az önkormányzat a munkáltató, akkor miért a kormánynak kellene bért emelnie, Aranyossy Zsolt azzal válaszolt: az illetményalapot – ami jelenleg 38 650 forint – a költségvetési törvény rögzíti, a köztisztviselők ez alapján kapják a fizetésüket. Vagyis az illetményalap változtatása nélkül aligha lehetne bért emelni. Ráadásul sok kötelező feladatot épp az állam ír elő az önkormányzatoknak, amihez dolgozókat kell felvenni, és fizetést is kell nekik adni, tehát a béreknél igenis van állami felelősség
– Elsősorban az alacsony fizetés miatti fluktuáció jelent gondot – ezt már Karácsony Gergely PM-es zuglói polgármester mondta, amikor az épület bejáratánál kérdeztük. Hozzátette, az év végi és a köztisztviselői napi jutalmakkal próbálnak javítani a bérhelyzeten. A polgármester szerint azért is nehezen magyarázható, hogy egyesek csak 90-100 ezer forintot visznek haza, mert egy önkormányzatnál sok olyan feladat van, amelyet középfokú végzettséggel is kiválóan el lehet látni. A szakszervezetek szerint is az alacsony fizetések miatt egyre nehezebb mondjuk pénzügyest vagy pályázati, építéshatósági szakembert találni, hiszen kevesen vágynak építészmérnöknek havi bruttó 160 ezer forintért.
Mint kiderült, Zuglóban a munkabeszüntetés miatt nem jártak rosszul a dolgozók, mert a kieső két órára is megkapták a bérüket. (Ezt figyelmeztető sztrájknál a sztrájkalapból nem lehetett volna pótolni.) Pontban 10 órakor pedig a 11-es hívószám felvillanása jelezte az ott várakozó hat ügyfélnek, hogy véget ért a munkabeszüntetés.
