A bíróság közleménye – melyet az MTI idéz – emlékeztet arra, hogy az új egyházügyi törvény szabályozása miatt annak idején kilenc Magyarországon bejegyzett kisegyház indított keresetet.
A 2010-ben felállt Orbán-kormánynak tulajdonítható egyházügyi törvény – Harrach Péter szóhasználatával élve – a bizniszszekták ügyeskedésének állta volna útját oly módon, hogy közben garantálja a lelkiismereti szabadságot, az egyházak és vallási egyesületek szabad működését. Csakhogy az új jogszabály értelmében több kisegyháztól is megvonták az egyházi státuszt – és ezzel az állami támogatást –, amire válaszul közülük kilenc Strasbourghoz fordult jogorvoslatért.
Az egyházügyi törvény korábban már az Alkotmánybíróságnak sem tetszett, így 2013-ban új jogszabályt fogadtak el Magyarországon, amelynek értelmében az olyan vallási közösségek, mint a felperesek, ismét egyháznak nevezhetik magukat, azonban a parlamenttől kérelmezniük kell elismert egyházként való regisztrációjukat, amennyiben a korábbi kedvezményes elbánásban szeretnének részesülni, így a pénzügyi támogatásokhoz ismét hozzá kívánnak jutni.
Az EJEB az ügy kapcsán már 2014-ben kimondta: sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek egyesülési és vallásszabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Úgy látták, hogy a magyar állam nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy ne lett volna kevésbé drasztikus megoldás arra, hogy az állami támogatással visszaélő közösségeket kiszűrje. A strasbourgi bíróság szerint ráadásul ha az állam vallási szervezeteknek jogot biztosít állami támogatásokhoz, illetve az adózás területén privilégiumokhoz segíti, köteles a semlegesség elve szerint eljárni.
Strasbourg elismerte ugyanakkor a kormány „legitim aggodalmait” azzal kapcsolatban, hogy hazánkban korábban nagyszámú egyház volt bejegyezve, amelyek közül néhány valóban visszaélt az állami támogatással, miközben valódi hitéleti tevékenységet nem folytatott.
A szabályozás mindazonáltal szerintük megsértette az európai emberi jogi egyezmény gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság kérdéskörét szabályozó 9. cikkelyét, valamint a gyülekezés és egyesülés szabadságáról szóló 11. cikkelyt is.
A Strasbourg által felfedezett jogsértések miatt a bírák már 2014-ben úgy ítélték meg, hogy öt panaszos számára megfelelő nem vagyoni jellegű kártérítést jelent az, hogy az EJEB megállapította: a jogaik sérültek.
Most a további panaszosok esetében, a korábbi ítéletre hivatkozva a bíróság a magyar államot vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére is kötelezte. Az államnak ezen a címen 60 ezer eurót kell fizetnie az ANKH Örök Élet Egyházának, 90 ezer eurót a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyháznak, 140 ezer eurót a Mantra Magyarországi Buddhista Egyházának, 45 ezer eurót a Szangye Menlai Gedün, a Gyógyító Buddha Közössége Egyháznak, 60 ezer eurót az Univerzum Egyházának, 105 ezer eurót az Usui Szellemi Iskola Közösség Egyháznak és 40 ezer eurót a Út és Erény Közössége Egyháznak.
Költségek és ráfordítások megtérítése címén 2000 euró illeti az ANKH Örök Élet Egyházát, a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyházat, a Mantra Magyarországi Buddhista Egyházát, a Szangye Menlai Gedün, a Gyógyító Buddha Közössége Egyházat, az Univerzum Egyházát, a Usui Szellemi Iskola Közösség Egyházat és az Út és Erény Közössége Egyházat, 800 euró pedig közösen a Szim Shalom Egyházat és a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyházat. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ügyében még nem született döntés.
