Azonnal kezdeményezni kell egy független parlamenti vizsgálóbizottság felállítását – mondta megkeresésünkre Kovács Gyula nyugállományú katonatiszt. A lapunk véleményrovatában is publikáló szakember ezért az ellenzéki képviselők felelősségét is felvetette, a Hortobágyi Nemzeti Parkban történt tragédia körül ugyanis számos részlet továbbra sem tisztázott. – Nem elegendő írásbeli kérdéseket feltenni ebben az ügyben – folytatta Kovács. Szerinte a Honvédelmi Minisztérium kommunikációjából arra lehet következtetni, hogy az eddig meg nem ismert részletek elhallgatására törekednek.
– Nem tudni például továbbra sem, mitől robbant fel a bomba – mondta a nyugállományú katonatiszt, a minisztérium belső vizsgálatáról ugyanis továbbra sem hoztak nyilvánosságra semmit. Pedig vannak arra utaló jelek, hogy az egykori bombázó lőteret aknamentesítő tűzszerészek túlzott terhelése miatt következhetett be a tragédia. Az 1. Honvéd Tűzszerész- és Hadihajós Ezred katonái először térítésmentesen dolgoztak a robbanótestek hatástalanításán, a szakember szerint azonban az aránytalanul nagy munkaterhekkel szembesülve tiltakoztak ez ellen. Egy kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy a katonai tűzszerészszervezet megrendelésre vizsgáljon át területeket – mondta a nyugállományú katonatiszt –, a tűzszerészek erre hivatkozhattak, amikor abbahagyták a munkát. Jogértelmezési vita alakult ki ugyanis a nemzeti park és a Magyar Honvédség között, miután utóbbi jelezte, nem állnak rendelkezésére a kellő források, és véleményük szerint ez nem közszolgálati feladat.
– A Hortobágyi Nemzeti Park és az 1. Honvéd Tűzszerész- és Hadihajós Ezred között kötött szerződést azonban azóta sem látta senki – folytatta Kovács Gyula. A katonák közel egy év tárgyalás után végül megbízással folytatták a munkát, a szakember szerint azonban az így eltelt idő nagy munkakiesést jelentett. A határidő közeledte fokozott leterheléshez, kapkodáshoz vezethetett.
A HVG tegnap megjelent cikke pedig arra utal, hogy takarékoskodás okozta a balesetet. Egy 1971-es szakutasításra hivatkozva a lap azt írja, az utóbb felrobbant 250 kilogrammos bombát tilos lett volna szállítani. Névtelenül nyilatkozó források szerint azonban ezt sok esetben nem tartják be. A helyszíni megsemmisítés ugyanis költségesebb lehet.
Katonai forrásaink szerint a robbanás a tragédiát okozó bomba farokrészénél történt, ha így volt, a légibombában még benne volt az úgynevezett vetőtöltet is. Az OFAB légibomba repülőgépről való ledobása után ez oldja ki az ejtőernyőt, ami irányban tartja a bombát a föld felé haladva. Ez a töltet felrobbanva beindíthatta a bomba alaptöltetét, ami általában 80 kilogrammnyi TNT. Azt egyébként igazságügyi szakértők vizsgálják, pontosan milyen anyag okozta a robbanást.
