Januártól az egészségügyi ellátás egységesítése és a jobb koordináció érdekében járási, megyei és országos kollegiális szakmai vezetők fogják majd össze az ország háziorvosi, házi gyermekorvosi és körzeti fogorvosi rendelőit – értesült a Magyar Nemzet egy friss rendelettervezetből. Ezért havonta bruttó 150 ezer forintot kaphat majd az a háziorvos és házi gyermekorvos, akit egy adott terület irányítójának választanak, míg a megyei vezetőknek havi bruttó 350 ezer forint többlet juthat. Akit országos vezetőnek választanak, az 900 ezer forintos fizetést kaphat. Arról, hogy ki tölti be majd ezeket a tisztségeket, szavazással dönthetnek az orvosok.
– Fontos végre összefogni az országos alapellátást, ugyanis az egyik legnagyobb baj az, hogy a széttagoltság miatt teljesen elszigetelten működnek a praxisok, érződik a szakfelügyelet hiánya is, nincs minőségi kontroll – mondta lapunknak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke. Úgy véli, ez a rendszer még mindig jobb, mint bármiféle államosítás, hiszen tartalmazza a lehetőséget a demokratikus választásra. Az új rendszer azonban messze nem garancia a hazai háziorvoshiány megoldására, inkább arra szolgál, hogy a jelenlegi szervezettebb lesz.
Beszélt arról is, hogy a járási és megyei vezetőknek továbbra is dolgozniuk kell saját praxisukban is, tehát jelentős többletmunkát vállalnak magukra. Az országos vezetőnek azonban nem kell majd praxist fenntartania. Kitért rá, a gyermekorvosok esetében nem járásonként, hanem meghatározott körzetenként választanak egy vezetőt, mivel hazánkban – ahogy arról korábban lapunk is gyakran beszámolt – jóval kevesebb a házi gyermekorvos, így az sem biztos, hogy minden járásban lenne kire voksolni. Mint mondta, jelenleg 1520 házi gyermekorvosi körzet működik Magyarországon, míg a felnőtt-háziorvosi praxisból körülbelül 5400 lát el betegeket.
A tervezet egyelőre homályosan fogalmaz a feladatokat illetően, pedig ahhoz, hogy idén október 1-jén elkezdődhessenek a választások, a jelölteknek tudniuk kellene, mi is az, amire vállalkoznak. A konkrétumok közé sorolható, hogy a járási szakmai vezető részt vesz az egészségtervek kidolgozásában, a bekért halálozási adatok alapján évente értékelést végez, és javaslatot készít a problémák megoldására. A járási vezetőknek legalább háromhavonta konzultálniuk kell majd egymással és a hozzájuk tartozó háziorvosokkal is.
A megyei szakmai vezetők feladatainak megfogalmazása is pontatlan, a tervezet szerint a kapcsolattartásból, irányításból, jelentések írásából és a munka ellenőrzéséből áll majd a tevékenységük.
A 900 ezer forintos havi juttatást kapó országos szakmai vezetőtől azt várják, vegyen részt a szakmai koncepciók megalkotásában, készítsen összefoglaló jelentést, és tartson kapcsolatot a megyei szakmai vezetőkkel, akiknek ellenőrizze a munkáját.
Póta Györgyöt arról is kérdeztük, mi az oka annak, hogy egyelőre még a rendelettervezetben is kevés a konkrétum. Mint mondta, a tárca ezen jelenleg is dolgozik, hiszen október 1-jéig ki kell írni a pályázatot, ami nehezen megy úgy, hogy a pályázók nem tudják, mit is kell vállalniuk.
Vezető orvosnak a tervezet szerint csak az választható, aki legalább tízéves orvosi szakmai gyakorlattal rendelkezik, és legalább öt éven át folyamatosan praktizált. A járási szakmai vezetők újraválaszthatók lesznek, megbízatásuk három évre szól majd. Az illetékességi területek meghatározásánál figyelembe veszik a háziorvosi szolgálatok számát, a tartósan betöltetlen körzetek számát, a rendelők területi elhelyezkedését, az ellátandó lakosságszámot, illetve azt is, miképpen lehet együttműködni a járó- és fekvőbeteg-szakellátással.
