Kihasználatlan menekülttáborok

A legfrissebb adatok szerint összesen 1300 migráns tartózkodik Magyarországon – tudta meg lapunk.

Szüksége is van a kormánynak erre a „szűkítésre”, hiszen azt tervezi, hogy egyre több menekülttábort számol fel. Már korábban lakat került a debreceni és a nagyfai állomásra, a következő a bicskei és a vámosszabadi lehet, legalábbis erről beszélt korábban Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. (Közben érdekes módon a kiskunhalasi nyitott állomást nemrég adták át, de ez is csak ideiglenes helyszín.) Úgy tudjuk, hogy a bicskei állomás december végével zárna be, a Vámosszabadiban lévő táborról azonban egyelőre nincs hír. Az ügyben kerestük a Belügyminisztériumot is, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

Ami az őrzött befogadóközpontokat illeti, azokban majdnem telt ház van. Kiskunhalason nyitott és zárt tábor is működik, utóbbiban a lehetséges 500 helyett 427-en vannak, Békéscsabán a 185 helyből 165 megtelt, Nyírbátorban pedig 105 helyre 102 menedékkérő jutott. Ezekben az esetekben ugyanis, mivel zárt táborokról van szó, nem működik a máshol megtűrt „elszivárgás”.

Akadályozhatja ugyanakkor a kormány terveit és a további táborbezárásokat, hogy Ausztria a jelek szerint szigorítani akar, és kerítést, illetve kordonokat építene a határra. (Az elnevezésekkel az osztrákok már korábban is játszottak. Tavaly ősszel például, amikor bírálták a magyar kerítést, a saját hasonló létesítményeikre a „kapu oldalsó szárnyakkal”, a „műszaki biztosítás”, illetve az „építési jellegű munkálatok” kifejezéseket használták.) Helmut Greiner burgenlandi rendőrségi szóvivő tegnap először arról beszélt, hogy Ausztria felkészült egy esetleges újabb menekülthullámra, és a magyar határ mentén egy 100 kilométeres szakaszon több száz telektulajdonossal szerződést írt alá, hogy szükség esetén a határt lezáró kerítést építhessenek a területen.

Később a hírt azzal pontosították, hogy nem 100, hanem legfeljebb 30 kilométerről van szó, és nem kerítést, hanem kordont húznának fel. A szóvivő szerint ahhoz hasonló terelőkordonok felállítását tervezik, mint amilyeneket a repülőtereken vagy nagyobb sporteseményeken használnak.

Helmut Greiner az APA osztrák hírügynökségnek azt mondta, hogy a terelőkordon két és fél méter magas lehet (a reptereken ennél alacsonyabbat használnak), és úgy fogalmazott: „Arról van szó, hogy az emberek a lehető leggyorsabban és biztonságosan továbbhaladjanak.” Vagyis Ausztria is továbbküldené az oda érkezőket. Az osztrákok egyébként eddig csak a szlovén határon építettek egy alig négy kilométeres kerítésszakaszt.