Őszig nem foglalkoznak az új gyülekezési törvénnyel

Az LMP és a Jobbik sem kapott tájékoztatást az elképzelésekről.

Markotay Csaba
2016. 07. 26. 13:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Leghamarabb szeptemberben, a parlamenti ülésszak megkezdése után célszerű ötpárti egyeztetést folytatni a gyülekezési törvényről – közölte lapunk érdeklődésére az Igazságügyi Minisztérium. Vagyis az Alkotmánybíróság (AB) hiába adott csak az év végéig határidőt az új szabályok megalkotására, a nyári szünetben nem foglalkoznak a kérdéssel, legalábbis ami a pártok közötti egyeztetést illeti. Lapunknak az LMP-nél és a Jobbiknál is azt mondták, hogy eddig semmilyen értesítést, írásbeli vagy szóbeli javaslatot nem kaptak az ügyben.

A kormány, illetve az igazságügyi miniszter két hete jelentette be, hogy újraírják a gyülekezési törvényt, miután az AB mulasztásos alkotmánysértést állapított meg több konkrét ügyben is, és az év végéig bizonyos szabályok megalkotására szólította fel a parlamentet. Az AB szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog, illetve más alapjogok – például a magánélethez, a magánszférához való – összeütközésének jelenlegi kezelését, ezért kell lépnie a parlamentnek.

Több érdekesség is kísérte azonban az AB döntését. A testület ugyanis egy nap alatt kétféleképpen értelmezte a gyülekezést. Az azonos napon hozott, de eltérő időpontokban közzétett konkrét esetekben közös pont, hogy mulasztásos alkotmánysértést állapítottak meg, de a konkrét ügyek megítélésében már teljesen más volt az eredmény.

Az elsőként ismertetett esetben azért adtak be panaszt, mert még 2014-ben megtiltotta a rendőrség – és ezt jóváhagyva a közigazgatási bíróság is – a devizahitel-károsultak demonstrációját Orbán Viktor Cinege utcai házánál, illetve a Kúria épületénél. Itt a tiltó határozatok hatályban maradtak, vagyis fenntartották, hogy nem szabad demonstrálni például a miniszterelnök otthonánál.

Két nappal később tették közzé azt a határozatot, amelynek kiindulópontja az volt, hogy a rendőrség betiltott egy 2014. február 8-ra, a Vérmezőre tervezett rendezvényt, és ezt a bíróság is jóváhagyta. Az AB ebben az ügyben azonban – amellett, hogy kimondta a mulasztásos alkotmánysértést – megsemmisítette a rendőrség és a bíróság elutasító döntéseit.

A Népszabadság pedig hétfőn egy újabb, a miniszterelnök otthonával kapcsolatos ügyről számolt be. Mint írták, Büki Zoltán, a Demokratikus Magyarországért Facebook-csoport vezetője akart demonstrálni a Cinege utcában a kvótaellenes népszavazás miatt, ám a rendőrség nem vette tudomásul, azaz megtiltotta a tervezett tüntetést, mégpedig a kormányfő és a szomszédai magánszférához való jogára hivatkozva.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.