Az oktatási államtitkárság MTI-hez eljuttatott összegzése szerint a köznevelési kerekasztallal együttműködve a minisztérium megvizsgálta, miként lehetséges a pedagógusok szakmai önállóságának növelése, illetve a tanulói terhelés csökkentése úgy, hogy annak hatásai már a mostani tanév során érezhetőek legyenek. A javasolt változások nem érintik az iskolák helyi tanterveit, a tantárgyi rendszert, így minden évfolyamon bevezethetők szeptemberben.
A pedagógusok a tanmenetek elkészítésekor a kerettantervi témaegységekhez rendelt kötelező óraszámoktól eltérhetnek, és a témaegységekben szereplő témák egy részét (maximum 20-30 százalékát) differenciálhatják vagy elhagyhatják a Nemzeti alaptantervben foglaltak figyelembevételével. Az általános iskola 1–2. évfolyamain az új tananyag feldolgozása és a megelőző ismeretek ismétlése, gyakorlása a 45 perces tanórai időtartam 2/3 részében, 30 perc alatt megvalósulhat, a fennmaradó időt játékos módon lehet felhasználni.
Változás, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő feletti időben – az időközben megjelent rendeletmódosítás értelmében – már nem kötelező bent tartózkodni, csak, ha az igazgató azt elrendeli.
Szeptember 1-jei hatállyal új köznevelési intézménytípusokat vezetnek be – szakgimnáziumot, új típusú szakközépiskolát –, megváltoztatják a pedagógiai munka szakaszait. Módosul a minimális osztály- és csoportlétszámokkal kapcsolatos szabályozás. A módosítás kizárólag a szakképző iskolákat érinti, és azt célozza, hogy a hiányszakképesítések megszerzésére felkészítő szakképző iskolai osztályokat el tudják indítani, a képzéseket le tudják folytatni.
Változás, hogy új állami intézményfenntartó jön létre január 1-jétől. Az egész országra kiterjedő illetékességű Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyébe tankerületi központok lépnek, csökken a centralizáció, a döntések meghozatala közelebb kerül az érintettekhez. A vonatkozó kormányrendelet alapján jön létre az 58 tankerületi központ, jellemzően 3-4 korábbi tankerület, illetve járás összevonásával.