Jövő héten ítélet születhet Budaházy ügyében

Kedden elsőfokú döntést hozhat a Fővárosi Törvényszék.

Az ügyész vádbeszédében tavasszal húsz évet megközelítő fegyházbüntetést indítványozott az első- és másodrendű vádlottnak és tíz-tizenöt év körülit még tucatnyi társuknak. Kiemelte: ilyen hosszan tartó, szervezett terrorcselekmény-sorozatra Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem volt példa, ezért indokolt szigorú büntetések kiszabása. Az ügyészség szerint alapos szervezés és szigorú hierarchia jellemezte a terrorcsoportot, vezetője, Budaházy György a „katonai parancsnokság” elnevezést használta, „katonái” pedig jelentettek neki, az ő irányításával vidéken gyakorlatoztak, felkészültek például a Molotov-koktélos támadásokra. A célpontokat előre kiszemelték, felderítették, a támadásokat előkészítették.

Minden vádpont alól felmentést kért ugyanakkor májusi védőbeszédében a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György ügyvédje, aki a párizsi és brüsszeli véres merényletekre utalva úgy fogalmazott: „boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak”.

Szikinger István szerint a nyomozás során több törvénytelenség történt: kényszerítettek, fenyegettek gyanúsítottakat, a titkos információgyűjtés anyagát jogellenes módon szerezték be, és miközben volt olyan házkutatás, ahol a fel nem használt metrójegyeket is lefoglalták, Budaházy György telefonjának még a híváslistája sem szerepel a terhelő bizonyítékok között.

Az ügyvéd szerint a terhelő vallomások többségét olyanok tették, akik vagy valamilyen módon, akár anyagilag érdekeltek voltak, vagy pedig megfélemlítettek. A vádbeli esetek nem terrorcselekmények, hiszen nem kényszerítés, csupán véleménykifejezés volt a céljuk. Kisebb súlyú rongálások, amelyeket esetenként maguk a sértettek sem tudtak mire vélni. Például Szilvásy György a vidéki házánál történt robbantás után azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy csak a kint felejtett hígító okozta a kisebb detonációt.

A terrorcselekmények miatt folyó eljárásban Budaházy Györgyöt 2009 júniusában fogták el és helyezték előzetes letartóztatásba, a büntetőper még a törvényszék jogelődjén, a Fővárosi Bíróságon kezdődött több mint öt éve, 2011 márciusában.

Budaházy György előzetes letartóztatása több mint két évig tartott, 2011 szeptemberében a bíróság házi őrizetet rendelt el, amelyet később lakhelyelhagyási tilalomra enyhített, majd 2014 júniusában minden kényszerintézkedést megszüntetett.

Budaházy György neve 2002-ben vált ismertté, amikor a választás eredménye, a szocialista–szabaddemokrata koalíció győzelme ellen tiltakozva néhány társával lezárta az Erzsébet hidat. A következő években tüntetéseket szervezett, és több eljárás folyt ellene. Néhány – az 2006. őszi események idején és a következő hónapokban közzétett – internetes írása miatt például jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt, ám abban az ügyben végül a Kúria 2012 júniusában bűncselekmény hiányában felmentette. Akkoriban a Kúria a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt indított büntetőügyben pénzbüntetéssel sújtotta Budaházy Györgyöt. Részben neki adtak viszont igazat az általa a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen egy tíz évvel korábbi rendőri intézkedés miatt indított polgári perben.