Hozzátették: „a véleménynyilvánítási szabadságnak a választási eljárásban az Alkotmánybíróság általi értelmezése azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a választási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásának körén belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el a kérelmező által hivatkozott bizonyíthatósági teszt (az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható, az tény, amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az vélemény), nem kerülhet sor tényállítás helyes vagy helytelen voltának vizsgálatára”.
A bíróság szerint a kormány kampánykijelentéseinek direkt tartalmával szemben az Ab-határozatok nyomán támasztott alapjogi elvárások nem azonosak az objektív tényeken alapuló információkkal, ismeretekkel, adatokkal szemben támasztott köznapi követelményekkel. Ennek következtében a kormánynak a választási kampánya részeként elhangzó kijelentései legfeljebb orientálnak, de nem informálnak, így a „városnyi”, az „illegális”, a „menekült/migráns” kifejezések helyes vagy helytelen voltára vonatkozó elemzés sem lett volna elvégezhető. Az Ab-határozatok alapján a kormány politikai véleményével kapcsolatban a Kúria sem vizsgálhatta érdemben, hogy a kifogásolt közlés egészben vagy részben tényállításnak minősül-e, és ha igen, akkor megalapozott-e – szögezték le.
A bíróság szerint a tényállítások vizsgálhatósága hiányában nem állapítható meg, hogy a kormány a „Tudta? Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni” szövegű, a politikai kampány eszközéül szolgáló plakátokkal és hirdetésekkel nem jóhiszeműen és nem rendeltetésszerűen járt el.
A Kúria végzése jogerős.
