A lap hétfői számában megjelent interjúban a miniszter kiemelte: a bevándorlás problémáját nem lehet úgy megoldani, ahogy azt az Európa Unió és néhány másik ország szeretné. Magyarország továbbra is azon fog fáradozni, hogy ott segítsen az embereknek, ahol a problémák keletkeznek.
Balog Zoltán hangsúlyozta: ő mindig arra hívja fel a figyelmet, hogy a migránsok áldozatok. Nem szabad gyűlöletből dönteni, inkább racionálisan át kell gondolni, hogyan lehet még jobban megerősíteni a nemzeti biztonságot.
A kormány létrehozta az üldözött keresztényeket segítő helyettes államtitkárságot, és több száz millió forintot adott a segélyszervezeteknek, ezért nem fair, ha embertelen hozzáállást rónak fel az országnak, amikor kerítést épít a határra azért, hogy be tudja tartani az európai törvényeket.
A miniszter szerint az október 2-i népszavazás célja megmutatni azt, hogy a lakosság többsége szerint is nemzeti hatáskörben kell eldönteni, akarunk-e migránsokat befogadni. A kvótának nincs felső határa, ezért már az elején védekezni kell. Másképp később sem dönthetünk arról, kivel szeretnénk együtt élni – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent a kormánynak, ha nem lesz érvényes a népszavazás, Balog Zoltán azt válaszolta, aki nem megy el, az átengedi a döntést azoknak, akik elmennek. Egyébként pedig nem mindegy, hogy milyen aránnyal lesz érvényes vagy érvénytelen a szavazás – fűzte hozzá.
A miniszter egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, sikernek tartja-e, hogy Magyarország szinte az egyetlen ország, amelyikben a szélsőjobboldali erők nem erősödtek meg a menekültválság hatására. Balog Zoltán szerint ez arra utal, hogy Magyarországon demokratikus keretek között lehet tiltakozást kifejezni. A lakosság 70-80 százaléka egyetért a kormány álláspontjával, de közülük nem mindenki támogatja a Fideszt. Ha egy kormány a közhangulatot tudja képviselni, az mindenképp jó – emelte ki.
A plakátkampánnyal kapcsolatban azt mondta, ő még szívesen odaírta volna, hogy nem minden migráns terrorista vagy erőszaktevő. Ennek ellenére, ami a plakátokon áll, az tény – jelentette ki. Tény, hogy a bevándorlók származási országában másképp bánnak a nőkkel, mint a keresztény államokban – mondta, Kölnre vagy Bécsre utalva. Ez alapján természetes, hogy az emberek félnek. A kormány célja, hogy felhívja a figyelmet a veszélyekre. Az embereknek tudniuk kell, mit tehetnek saját és gyermekeik biztonságáért. Például nemmel szavazhatnak október 2-án – jelentette ki a miniszter.
Balog Zoltán azt mondta, a romák integrációja van akkora feladat, hogy mellette már nehéz a migránsok integrációjával is foglalkozni. De most még komolyabban kell venni a roma integrációt, mint korábban. 2011-ben kidolgozott a kormány egy romastratégiát, amit még azok is elismertek Európában, akik egyébként támadni szokták Magyarországot. Nem lenne jó, ha ezt le kellene állítani.
Balog Zoltán kérdésre válaszolva közölte: nem akarja kijátszani egymás ellen a romákat és a migránsokat, de az eszközök korlátozottak, és ha ezekből többen akarnak részesülni, akkor kevesebb fog jutni egy embernek. Az Európai Bizottság már javasolta, hogy a romáknak szánt fejlesztési pénzeket kiterjesszék a bevándorlókra is, ám anélkül, hogy erre több forrást biztosítana. Magyarországon a felsőoktatásban tanuló romák száma megkétszereződött, a munkanélküliség pedig 39 százalékról 28 százalékra csökkent a körükben, mert minden fillért, amit az unió biztosított, a kormány felhasznált.
A miniszter úgy fogalmazott, az integráció egy őrülten nehéz feladat. Az, amit Franciaországban vagy Németországban lát a magyar kormány, arra ösztönzi, hogy másik utat válasszon. Habár Angela Merkel német kancellár néhány éve bevallotta, hogy a multikulturalizmus nem működik, a német társadalom multikulturálissá vált. Magyarországon évszázadok óta 13 nemzetiség él együtt, őket sikerült integrálni, a romaproblematikában pedig vannak pozitív és negatív eredmények is – mondta Balog Zoltán.
Kitért arra is, hogy a médiában még sokszor antiszemitának tartják a magyarokat, a budapesti zsidó közösség mégis úgy véli, hogy Magyarországon nagyobb biztonságban van, mint némelyik másik európai országban.
