Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke a Hősök terén felállított színpadon azt hangsúlyozta: a Városliget a világ első tervezett városi közparkja. Kinek jutna eszébe beépíteni új épületeket a londoni Hyde Parkba, a párizsi Luxemburg-kertbe vagy a Bois de Boulogne-ba? – tette fel a kérdést. Kiemelte: egy városnak az az érdeke, hogy üres telkei, épületei hasznosuljanak, és ne egy helyre telepítse összes látnivalóját, hanem minél több pontra hívja a turistákat, a lokálpatriótákat. Mindez összefügg a fák megvédésével – tette hozzá.
Várnai László, a Civil Zugló Egyesület vezetője felszólította a felelősöket: azonnal állítsák le a Városligetbe tervezett „megalomán” építkezést. Szavai szerint a fővárosnak 3000 hiányzó fát kellene pótolnia és a régi ipari területeket fejlesztenie.
A tüntetésen jelképesen átadták az „Arany Láncfűrész díjat”, amelyet Patyi Andrásnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának ítéltek oda, aki az egyesület vezetője szerint 200 fa kivágásáért felelős az Orczy-kertben.
Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport munkatársa azt mondta: a Városligetbe tervezett múzeumoknak más helyet kell találni, mert a fák oxigéntermelése „életünk egyik záloga”, a levegő tisztasága és az emberek közérzete szempontjából egyaránt fontos.
A rendezvény felszólalói közül többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a ligetvédők fellépése után már nem vágtak ki több fát a Városligetben.
A résztvevők „Megvédjük a budapesti fákat!” feliratú molinó mögött vonultak az Erzsébet térről a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Nagymező utcán és az Andrássy úton át a Hősök terére. Amikor a csoport eleje a térre ért, a menet vége a Munkácsy Mihály utcánál volt.
A tömegben többen olyan táblákat tartottak a magasba, mint „Fákat, jó levegőt, közparkokat, élhető várost!”, „Nem kellenek monstrumok a ligetbe!” vagy „Budapest, ne vágd magad alatt a fát!”. A menet elején többen dobolva, táncolva vonultak, sokan öltöztek zöldbe, és sokan érkeztek kerékpárral.
