Elkeserítő a hazai öngyilkossági statisztika

Magyarországnál csupán Litvániának rosszabbak a mutatói Európában – nincs nemzetstratégia a prevencióra.

Évente több mint 800 ezer ember vet véget életének, és még ennél is többen vannak, akik öngyilkosságot kísérelnek meg – derül ki a WHO legfrissebb statisztikai elemzéséből, amely a 2012-es adatokat összegzi. Ezek szerint Európában Magyarország a második legrosszabb mutatókkal bír. Nálunk ugyanis akkor 25 öngyilkosság jutott százezer emberre, ennél egyedül Litvániának vannak elkeserítőbb adatai, ott ugyanis ez a szám 34. A legjobb helyzetben Szaúd-Arábia van: mindössze 0,3 öngyilkosság jutott százezer emberre, Európában pedig Görögország található előkelő helyen 4,9-es mutatóval, de a mediterrán országok közül Olaszország (6,4) és Ciprus (5,1) is jól szerepel. Ahhoz, hogy csökkenjen azoknak a száma, akik önkezükkel vetnek véget életüknek, vagy ezzel próbálkoznak, a WHO szerint hatékony, tényekre alapuló beavatkozásokra volna szükség a teljes népesség és az egyén szintjén is.

Lehóczky Pál pszichiáter, a Magyar Pszichiátriai Társaság korábbi elnöke arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy 1989 óta megfeleződött az öngyilkosságok aránya, de továbbra sincs semmiféle nemzetstratégia a prevencióra, nincs országos mentálhigiénés, a lelki egészség védelmét szolgáló program, bár ennek kialakítását a WHO is szorgalmazta, javaslatcsomagot is összeállítottak a témában. – Az idegrendszeri és mentális zavarok az európai népesség 38 százalékát érintik, minden harmadik ember küzd ilyen problémával – hívta fel a figyelmet a szakember. Kiemelte: az öngyilkosságot elkövetőkön belül a depressziósok aránya magas, így az ilyen betegséggel küzdők kezelése nagyon lényeges a megelőzés szempontjából. Szerinte javítani kellene a szakemberhez fordulások arányát, mert a mentális zavarokkal küzdők több mint 50 százaléka nem jut el a megfelelő helyre. A kezeletlen depressziósok között pedig magas az öngyilkossági arány.

A pszichiáter beszélt arról is, hogy a depressziósok környezete gyakran nem ismeri el ezt a betegséget, pedig ugyanolyan kezelendő állapot, mint egy csonttörés. – A különféle veszteségek növelik az egyénben a feszültséget, ennek kezelésében kiemelt szerepe van a közösségnek. Kopp Mária magatartás-kutató több vizsgálatban is kimutatta, hogy a közösségben megélt vallásosság és egy jól működő család védelmet jelent a mentális zavarokkal szemben. Az is fontos volna, hogy többet tudjanak erről a betegségről az emberek, legyenek tisztában a kockázati tényezőkkel – mondta Lehóczky Pál.

Zonda Tamás neurológus, pszichiáter és elismert öngyilkosság-kutató is hasonló nézeteket vall. Arról beszélt: húsz éve hangsúlyozza, mennyire fontos volna egy öngyilkosság-prevenciós stratégia, nemzeti program létrehozása, de erre máig nem került sor. – Javítani kellene a mentálisan sérült emberek ellátásán. A magyar társadalom is közömbös e témával kapcsolatban, össztársadalmi edukációra lenne szükség, a médiának is kulcsszerepet kell szánni – mondta a kutató.

Szerinte a legnagyobb öngyilkossági arány a 75 év felettieknél jellemző, de a 45–55 év közötti férfiak esetében is kiemelkedő ez a szám. Az esetek 60 százalékában van szó valamiféle mentális problémáról. Úgy vélte, némi fenntartással kell kezelni a WHO ismertetett adatait, az országok ugyanis gyakran összevissza közlik az eredményeiket, ezért nem feltétlenül megbízhatók a számok. Az azonban vitathatatlan, hogy hazánk az előfordulások tekintetében a lista előkelő helyén szerepel. (Ahogy arról Zonda Tamás tájékoztatott: az általa már megismert 2014-es WHO-adatok alapján a hatodik helyen állunk Európában.) Megjegyezte azt is, bár túlzott optimizmusra nincs okunk, az elmúlt húsz évben folyamatosan csökkent az öngyilkosságok száma.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as vagy a 06-80/820-111-es telefonszámot!

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa rendelkezik hazánkra vonatkozó, a WHO-nál frissebb adatokkal. Eszerint kismértékben csökkent az öngyilkosságok száma 2012 óta, akkor ugyanis 2350 ilyen esetet dokumentáltak, míg 2013-ban ez a szám 2093, 2014-ben pedig 1927 volt. Tavaly a KSH adatai alapján 1870 ember oltotta ki életét önkezével. Magyarországon egyébként 2000 és 2013 között 34 százalékkal csökkent az öngyilkosságot elkövetők aránya, bár nemzetközi viszonylatban még így is kiugróan magas a magyarok arányszáma. Három és félszer annyi férfi vetett véget önkezével életének, mint nő, a leggyakoribb módszer az akasztás volt. (K. Sz.)