Kósa: Magyarország volt a logisztikai bázis

Mint mondta, több ezer is lehet a magányos terrorcselekményre kiképzettek száma.

MTI
2016. 09. 29. 11:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormánypárti politikus a bizottság több mint három és fél órás zárt ülését követően foglalta össze annak a közelmúltban lezárult nyomozásnak a nyilvánosságra hozható eredményeit, amelyet a francia és belga hatóságok kértek a párizsi, illetve brüsszeli merényleteket követően.

Tájékoztatása alapján a nyomozás alá vont csoport 15-18 tagból állt, és még egy ekkora csoport segítette őket logisztikai szempontból. Kiemelte: teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a merényletek elkövetői kihasználták az Európába irányuló migránsáradatot, és visszaéltek az európai, valamint a magyar hatóságok jóhiszeműségével, továbbá a migránsok útját segítő civil szervezetek segítségével.

Kósa Lajos közölte: a nyomozás eredményeiből kiderült, hogy a szóban forgó merényletekhez hasonló terrortámadásokat 15-30 tagból álló csoportok követik el. Egészen biztosan elmondható emellett, hogy a migránsáradattal több ilyen csoport is érkezhetett Európába, a magányos terrorcselekményre kiképzettek száma pedig becslések szerint akár több ezer is lehet – tette hozzá.

A nyomozás bebizonyította, hogy egyetlen migráns sem érkezik tájékozatlanul, pontos tisztában vannak jogi lehetőségeikkel, az országok eljárási rendjével és azok kiskapuival, emellett okostelefonjaikon folyamatosan kapcsolatot tudnak tartani az őket segítő szervezetekkel és emberekkel – fejtette ki a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint ezért nem nélkülöz minden alapot a rendőrség azon felvetése, hogy ezt a kommunikációt valamilyen mederben kellene tartani.

Példaként említette, hogy felvetődött, valamilyen módon szabályozzák a könnyen kicselezhető, lényegében név nélkül vásárolható mobiltelefon-előfizetéseket. A kormánypárti politikus szerint ugyanis Magyarországon a szervezett bűnözés miatt százezrével kerülhettek forgalomba olyan előfizetések, „amelyeknek a végén egy hajléktalan van Csepelről”.

Kósa Lajos elmondta: ennek analógiáján gondolkoznak azon is, hogy nem kell-e valamilyen akkreditáció, előzetes szűrés ahhoz, hogy a terroristák ne használják ki a segélyszervezetek jóhiszeműségét. „A segélyszervezetek döntő többsége meggyőződésem, hogy jóhiszeműen jár el” – húzta alá, ugyanakkor megjegyezte, ettől függetlenül az sem kizárt, hogy „szándékos beépülés” is történt.

A kormánypárti politikus fontosnak nevezte, hogy a magyar határzár teljesen ellehetetlenítette a nyomozás alá vont merénylői csoport munkáját, míg korábban a dublini és schengeni protokollok nem jelentettek akadályt számukra. A párizsi merénylet előtt ugyanis nem volt megoldott az európai szolgálatok együttműködése, így fordulhatott elő, hogy a magyar hatóság még annak ellenére sem tudott fellépni, hogy az elkövetők némelyikét más uniós országok körözési listáján szerepelt köztörvényes bűncselekmények miatt – fejtette ki.

Kósa Lajos kérdésekre válaszolva egyértelműen kijelentette, hogy szerinte nem hibázott a Terrorelhárítási Központ (TEK), sőt példás adatgyűjtést és felderítést végzett az ügyben. Azonban megjegyezte: a nyomozás adataiból arra lehet következtetni, hogy a párizsi és brüsszeli merényletek nagy valószínűséggel meghiúsíthatóak lettek volna, ha a terrorelhárítással foglalkozó észak-atlanti biztonsági szolgálatok együttműködése teljes. Példaként említette, hogy a párizsi és brüsszeli merényletekkel összefüggésbe hozható emberek közül összesen 14-en haladtak át Magyarországon, egy részük ugyan Európában született, francia állampolgár volt, akit a francia hatóságok már kerestek is, de a regisztráció „semmit nem oldott meg”, mert hamis okmányokkal utaztak.

A Fidesz frakcióvezetője továbbá közölte: a bizottság a szombati Teréz körúti robbantás ügyében arról kért tájékoztatást az ügyészségtől, hogy miért nem lép fel a médiában megjelenő minden képtelen állítással, „hazugsággal” szemben. A kormánypárti politikus tájékoztatása alapján az ügyészség válaszában arra mutatott rá, hogy egy ilyen kommunikációs munka több embert igényelne, mint a nyomozás, és akkor sem feltétlenül érnének el eredményt. Az ügyészség ezért a „legképtelenebb sajtófelvetéseket” sem cáfolja, még akkor sem, ha tudja, hogy azok nem igazak – tette hozzá.

Érdemi pluszinformációt nem kapott az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a Magyarországon átutazó terroristák ügyében a kedden a sajtóban megjelentekhez képest – ezt már Harangozó Tamás, a testület szocialista alelnöke mondta a bizottság zárt ülése után.

Kiemelte: „semmilyen komoly és valódi információt” nem hallottak, csak apróbb részletinformációkat.

A Magyar Idők kedden írt arról, hogy a tavaly november 13-ai párizsi és a 2016. március 22-ei brüsszeli merényleteket elkövető terroristasejt több tagja tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig Magyarországon.

Az ellenzéki politikus azt mondta, mindenki döntse el maga, hogy a rendészeti bizottság ülése egy kampányrendezvény volt-e. Tavaly december eleje óta tudnak a magyar hatóságok az ügyekről, azóta folynak a nyomozások. A kérdés, hogy négy nappal a népszavazás előtt indokolt volt-e az egy éve tartó ügyről tájékoztatás tartani a bizottsági ülésen – tette hozzá.

Harangozó Tamás kijelentette: sem Pintér Sándor belügyminiszter, sem Lázár János, a hírszerzést felügyelő miniszter, sem Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ vezetője nem tartotta fontosnak, hogy jelen legyen a bizottsági ülésen. Önökre lehet bízni a választ a kérdésre, hogy a kormány mennyire tartja valójában fontosnak ezt az ügyet – mondta az újságíróknak a politikus.

Harangozó Tamás elmondta azt is, hogy legalább két olyan, később terrorcselekményt elkövető ember van, aki nemcsak hogy a magyar hatóságok látókörébe került, hanem intézkedtek is velük szemben. A jelenleg hatályos magyar törvények maradéktalan betartásával ezek az emberek nem tudták volna akkor és ott azokat a cselekményeket véghezvinni, amiket végül elkövettek – tette hozzá.

Harangozó Tamás közölte: egyikük hat hónapig idegenrendészeti őrizetben lehetett volna, de néhány hét után onnan kikerült. Szólt arról is, hogy a bizottsági ülésen elhangzottak szerint ezeket az emberek az embercsempészek mellett jó szándékkal és nem közreműködőként civil szervezetek és a magyar hatóságok is mindenféle információval ellátták.

Harangozó Tamás közölte: a Teréz körúti robbantás kapcsán semmilyen új érdemi információt nem kaptak.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.