A felmérés szerint szeptemberben a júniusi 70-nel szemben már a megkérdezettek 89 százaléka állította, hogy ismeri a népszavazásra feltett kérdést, további 9 százalék pedig azt, hogy ha a kérdéssel nem is, de a népszavazás tényével tisztában van.
Bár a nyár eleje óta egy kicsit csökkent a támogatók aránya, bő kétharmados többségben vannak azok, akik – miután a Medián kérdezőbiztosai felolvasták a kérdés pontos szövegét – azt mondták, helyeslik, hogy erről népszavazást tartsanak (68 százalék). A Fidesz és a Jobbik szavazóinak körülbelül kilenc-, illetve nyolctizede tartozik a helyeslők közé, de még a baloldali ellenzék támogatói körében is több mint négytizednyien vannak a referendum igenlői – írja a Hvg.hu.
A felmérés szerint nagyjából minden negyedik ember (28 százalék) mondta azt, hogy nem helyesli a népszavazást. Közülük 36 százalék (tehát a teljes szavazókorú népesség tizede) a távolmaradást pártolja, az érvénytelen és az „igen” szavazat együtt ért el ugyanennyit (18-18 százalék).
A szavazókorú népesség 42 százaléka állította, hogy az október 2-ai referendumon biztosan leadja a szavazatát; a Medián szerint az ilyen felmérések általában tapasztalható becslési hibáját bekalkulálva sem valószínű, hogy vasárnap ennél sokkal többen járulnának az urnákhoz. (A felmérést készítők ugyanakkor megjegyezték, hogy a becslés a szokásosnál is kockázatosabb, miután a Teréz körúti robbantás az adatfelvétel után történt.)
A népszavazás kimenetele egyértelmű: a biztos szavazók között a négyötödöt is meghaladhatja a „nem”-ek aránya, igennel várhatóan 13 százalékuk szavaz, és érvénytelen szavazat leadására készül a magukat biztos szavazónak mondók 3 százaléka. A teljes népességre vetítve valamivel mérsékeltebb a „nem”-ek aránya, de még ott is meghaladja a kétharmadot (69 százalék) – írja a Hvg.hu.
