Az NVB-hez egy magánszemély fordult kifogással, sérelmezve, hogy a kormány a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak is küldött a népszavazás témájában levelet. A kifogástevő szerint a kormány nem kereshette volna meg jogszerűen a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarokat, ugyanis a kormány mint a népszavazás kezdeményezője és a parlamenti képviselőcsoporttal bíró pártok csak a szavazóköri névjegyzék adatait kaphatják meg a Nemzeti Választási Irodától kampánycélokra.
Patyi András, az NVB elnöke azt javasolta, utasítsák el a kifogást. Mint mondta, a kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló, 1992-es törvény alapján hozzáférhet a magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárok személyes adataihoz, hogy tájékoztassa őket, vagyis a kormány jogszerűen élhet ezzel az eszközzel a népszavazási kampány során is.
Jogsértőnek mondott ki két szeptember 6-án a kormánypárti Magyar Időkben a népszavazással kapcsolatban megjelent kormányhirdetést a Kúria – felülbírálva a Nemzeti Választási Bizottság korábbi határozatát –, mivel ezeken nem volt jól látható, hogy a kormány megbízásából készültek – számolt be a HVG.hu, amely azt írja, a Kúria végül is kimondta, hogy ezek a politikai hirdetések sértik a választás tisztaságára, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet.
Ezzel az érveléssel egyetértett Sárhegyi Zoltán, a Fidesz delegáltja is: szerinte az, hogy a kormány élt a törvényben biztosított jogi lehetőséggel, és felhasználta ezeket az adatokat, nem volt jogsértő.
Tóta Áronné, a testület választott tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánynak van egyfajta tájékoztatási kötelezettsége, és jelen esetben átfedés van a kormány tájékoztatási kötelezettsége és a kampányolás között. Azt nem írja elő a törvény, hogy a kormány által kezdeményezett népszavazás alatt fel kell függeszteni a tájékoztatási tevékenységet – jegyezte meg.
Litresits András, az MSZP delegálja szerint viszont megvalósult a jogsértés, mert a választási eljárásról szóló törvény és a népszavazási törvény csak a szavazóköri névjegyzéket teszi kiadhatóvá a kezdeményezőnek és a frakcióknak 1,11 millió forintért.
Felhívta a figyelmet arra, hogy maga Ignácz István, az adatokat kezelő Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala vezetője is elismerte az NVI-nek küldött levelében, hogy a lakcímnyilvántartási törvényre hivatkozva a frakciók nem kaphatják meg ezeket az adatokat, vagyis megvalósult az esélyegyenlőség sérelme. Hangsúlyozta: a lakcímnyilvántartási törvényben adott lehetőség kampányidőszakon kívüli felhatalmazás, és például a nemzeti konzultációs levelekre vonatkozik.
Az NVB többsége végül Litresits András és Bodolai László LMP-delegált ellenszavazatával úgy határozott, a kormány levele nem sérti a jogszabályokat.
Az NVB pénteki ülésén több olyan beadványt is tárgyalt, ahol a kifogástevők a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) plakátjainak megrongálása miatt fordultak a testülethez. Az NVB megállapította, hogy Sopronban, valamint a fővárosban, az Üllői úton és az Árpád hídon ismeretlenek eltávolították a párt plakátjait, és ez jogszabálysértő.
Azt a kifogást azonban elutasították, amelyben ugyancsak Sopronban az MKKP járdára ragasztott plakátjainak megrongálása miatt fordultak a testülethez, mert a bizottság szerint nem szándékos rongálás történt, hanem a papírból készült, enyvvel ragasztott plakátok elkoptak. Az NVB érdemi vizsgálat nélkül utasította el azt a kifogást, amelyet az MKKP plakátjainak hatvani eltávolítása miatt nyújtottak be, ez a beadvány ugyanis nem felelt meg a formai előírásoknak.
A határozatok nem jogerősek, ellenük öt napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
