A tárcavezető az Országházban tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) illetően a kormány a parlamenthez fordult, hogy az döntsön, milyen álláspontot képviseljen a kormány október 18-án, amikor Brüsszelben végleges választ kell adni, támogatja-e az ország az egyezményt, és erről kedden kezdi meg az általános vitát az Országgyűlés. Hozzátette: külgazdasági szempontból Kanada fontos kereskedelmi partner, a kanadai befektetések fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban.
Mint mondta, az Egyesült Államokkal kötendő megállapodásról (TTIP) pedig akkor helyes véleményt mondani, ha van miről, jelenleg ugyanis a TTIP nem létezik, csak tárgyalnak róla. A magyar–amerikai gazdasági együttműködés sikertörténet, és általános érdek, hogy jó ütemben haladjanak a tárgyalások – magyarázta.
Szijjártó Péter kifejtette: Magyarország nyitott gazdasággal rendelkezik, a gazdaság külső aspektusa alapvetően határozza meg a nemzetgazdasági teljesítmény egészét, a magyar nemzetgazdaság sikere nagyban függ attól, hogy az exportteljesítmény és a beruházásvonzó képesség hogyan alakul.
Közölte: az EU-nak jelenleg 37 szabadkereskedelmi megállapodása van érvényben, további húszról pedig jelenleg is tárgyal. Helyes, hogy az EU képes arra, hogy történetének egyik legsúlyosabb válsága idején is építi a külső kapcsolatait, fontos, hogy a kihívásokkal teli időszakban se veszítse el képességét, hogy külső partnereket szerezzen – vélekedett.
A miniszter kérdésre kitért rá: Magyarországnak vannak „vörös vonalai”, ilyen a GMO-mentesség, amely az alaptörvényben is rögzítve van, vagyis ettől nem lehet eltérni semmilyen nemzetközi szerződésben. Ezt a TTIP-tárgyalásokkal kapcsolatban is világossá tették, a CETA-tárgyalásokon is tudták érvényesíteni ezt a szempontot, és ez utóbbi egyezmény biztonságot ad abban a tekintetben, hogy sikerül megőrizni a GMO-mentességet – mondta.
Szijjártó Péter közölte: az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó szabadkereskedelmi megállapodása (NAFTA) miatt az európai vállalatok hátrányosabb helyzetben indulnak az észak-amerikai piacokon, és Magyarország érdeke, hogy egyenlő feltételekkel versenyezzünk ezeken a piacokon. Azt is felidézte, hogy az Egyesült Államok vezetésével 12 országból álló szabadkereskedelmi megállapodás jött létre Csendes-óceáni partnerség (TPP) néven, amelynek eredményeként nagy és erős gazdaságok piacaikon egymásnak előnyt adnak, de ebben nincs benne Európa. Az európai versenyképesség visszaesése a magyar nyitott gazdaságot még inkább érinti, de bizonyos nemzeti érdekeket érvényesíteni kell, és ilyen például a GMO-mentesség – hangoztatta.
